K-Monitor Adatbázis

Érden először sürgősen, közbeszerzés nélkül lett a Grep a közvilágítás üzemeltetője. Aztán közbeszerzéssel nyertek, de a végeredmény eléggé elfuserált lett: beltérre optimalizált, megbuherált lámpa került kültérre. Úgyhogy Érd inkább kicserélte még egyszer a lámpáit. Az újabb, másfél milliárdos közbeszerzésen valahogy csak a Grep indult. A korábbi hibákat pedig egy cégtemetősre bízott cégre kennék. Érd azóta már újra kiírt egy közvilágítási közbeszerzést, ismét egy szereplő indult: a Grep.

„A magyar települések több tízmillió forintot spórolnak meg az éves rezsiköltségükből [...], ez egy jó beruházás volt”. Ezzel védte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azokat a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatokat, amelyeken 2012 után több mint tízmilliárd forintot nyert az Elios, az a cég, amely a beruházások idején Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott. Ezeknél a pályázatoknál tárt fel súlyos szabálytalanságokat az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és nyomozást indított miattuk a magyar ügyészség is.

Az már nagyjából tudható, hogyan tarolta le az Elios Zrt. a közvilágítás-korszerűsítési piacot, a szereplők és a módszerek többé-kevésbé ismertek. De vajon mi lett az eredménye a tízmilliárdnyi beruházásnak? Az elmúlt hetekben 2500 kilométert autóztunk, kéttucatnyi városban forgattunk, és megmértük az Elios Zrt. által telepített új lámpák fényerejét.

Negyven napja hiába kérte Szekszárd fideszes vezetésétől, hogy adják ki az önkormányzat adatait a Tiborcz István cégével kötött lámpaüzletről. Mezei László, az MSZP szekszárdi képviselője végül több, emelt hangú szócsata árán kényszerítette ki Ács Rezső polgármester válaszát az Elios-os megrendeléssel kapcsolatban.

Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Korábban kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, most közzétesszük az előző cikkünk megjelenése után kapott válaszokat.

Feltöltötte Tapolca honlapjára az önkormányzat azt a szerződést, amelyet az Eliosszal kötöttek 2014. februárban a helyi közvilágítás megújításáról. A tapolcai projekt egyike annak a 35 közbeszerzésnek, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgált. Ráadásul a település által vállalt önrészt a Lázár János vezette Miniszterelnökség fizette ki.

Az Elios magyarországi sikerei lehetővé tették, hogy a nemzetközi piacon is terjeszkedjen, az itthoni – csalás gyanújával terhelt – győzelmeknek köszönhetően volt elég referenciája. Úgy alakult, hogy az egykori Tiborcz-vállalkozás Szlovákiában olyan céggel alapított leányvállalatot, amely idehaza korábban (látszólag) a versenytársa volt, az OLAF-jelentés is több helyen említi. Arról a cégről van szó, amely a felcsúti közvilágítást felújította, és az uniós csalás elleni hivatal vizsgálatának kezdete után a magyarországi közbeszerzéseken is mind sikeresebb volt. Első cikkünk az Elios nemzetközi útjáról a szlovákiai terjeszkedésről szól.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Ötödikként Mezőhegyes is megküldte a levelet, amit az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott tavaly októberben. Az OLAF több ugyanolyan visszásságra bukkant a város közvilágítás-korszerűsítésének vizsgálata közben, amilyeneket Kalocsán is talált. A mezőhegyesi munkát is az Elios végezte, aminek a szerződéskötéskor tulajdonosa volt Tiborcz István, a miniszterelnök veje.

Az Elios hódmezővásárhelyi szerződéseiben feltűnő módon váltakoznak a nagyon nagy és a nagyon kicsi számok: előbbiek azok, amelyeket a cég kap a közvilágítás megújításáért, utóbbiak pedig azok, amennyit ezért elvár a szerződő város.