K-Monitor Adatbázis

Egy kézbe került az irányítás.

A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon. A beruházás pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, még átláthatatlanabb: itt nem kukacoskodik az OLAF.

Bár az Elios közpénzes munkáival kapcsolatosan az OLAF hosszú hónapokig nyomozott, majd 2017 januárjában a magyar ügyészségnek is benyújtotta a vizsgálati jelentését, a céget a jelek szerint ez nem rázta meg különösebben, a 2017-es közvilágítási közbeszerzéseiket is minimum gyanús körülmények között nyerték el.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Csaknem 3 milliárd forintért adta el a miniszterelnök veje 2015-ben a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. felét. Erre következtet a cégbírósági adatokból a G7 gazdasági portál. A Tiborcz István tulajdonrészét a kormány kedvenc építőipari cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. vette meg. Az LMP szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy, hogy a csalásgyanús közvilágítás-fejlesztésekből a miniszterelnök veje húzott hasznot.

Több milliárd forinttal gazdagodott Orbán Viktor veje, Tiborcz István, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került – írja a G7. A gazdasági portál szerint a miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámolták: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Nem talált tökéletes megoldást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a 13 milliárd forintos problémára, ami az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. miatt kerekedett. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF ennyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert – mint cikksorozatunkban bemutattuk – szervezett csalás nyomaira bukkant az Elios által elnyert közvilágítási projekteknél. Lázár hétfőn Hódmezővásárhelyen rögtönzött sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Közgép volt a cég tulajdonosa, a felelősséget is neki kell vállalnia. Azaz a Simicska Lajos érdekeltségében álló útépítő vállalattal fizettetné vissza az ebül szerzett uniós támogatást.

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, ráadásul a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek. A miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

Mióta Orbán Viktor veje, Tiborcz István otthagyta a közvilágítás-bizniszt a rossz sajtója miatt, egyre-másra jelennek meg hírek az érdekeltségi körébe tartozónak vélt cégek ingatlanvásárlásairól. Olyan üzletekről is, amelyeknél az adásvételhez nevét adó személy feltehetően csak arra szerződött, hogy a valódi tulajdonosok a háttérben maradhassanak. Történik mindez éppen akkor, amikor uniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra, és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetetett a műemlékek felújítására. Összesítjük a miniszterelnöki vőhöz köthető ingatlanvásárlásokat.