K-Monitor Adatbázis

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 

A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Kárösszeg: 2 000 000 000 (forrás: HVG)

Kapcsolódó cikkek:

A K&H története: Erős János, privatizáció

ÉS: A romlás virágai I. (99/22) (1999-6-4)
Ószabó Attila és Vajda Éva riportja a K&H-nál eltünt pénzekről, Erős Jánosról és privatizációról.

ÉS: A romlás virágai II. (99/23) (1999-6-11)
Ószabó Attila és Vajda Éva riportja az Erős János féle K&H-ról -2.rész.


A Kulcsár-ügy:

Magyar Narancs: A K&H brókergate: A politika csak felszín (2003-7-17)
Bogár Zsolt részletes írása a Kulcsár-ügy kirobbanásáról.

Heti Válasz: Seft a lelke mindennek (2003-7-18)
Bódis András összeállítása a K&H ügy kezdetén, hangsúly az MSZP-s összefonódásokon.

Bank és Tőzsde: K&H-botrány. Magánügye(tlene)k? (2003-7-31)
Rimaszombati Edit összefoglalója.

NOL: Kulcsár kulcsai - Fejezetek egy brókerház életéből - Ki tudja, mi folyik ott? (2003-8-2)
Hosszú cikk a Kulcsár Attiláról illetve a K&H-ról.

NOL: Brókerbotrány - személyek és cégek hálója Kulcsár Attila körül - "Érintettek" mindkét oldalon, gyanúsítások eszkalációja (2004-5-3)
Tamás Tibor összefoglalója a Kulcsár-ügy kapcsán emlegetett –jobb- és balodlali- személyek, cégek hálójáról.

Magyar Narancs: "Médiaesemény volt, semmi más" (Gulyás József (SZDSZ) a brókerbizottság eredménytelenségérõl) (2004-5-13)
Bundula István interjúja Gulyás Józseffel.

HVG: K-vonal - KULCSÁR HÁZI ŐRIZETBEN (2004-10-9)
Kerék Csaba szerepét elemzi Gyenis Ágnes

HVG: Mindenki gyanús - A KULCSÁR-ÜGY POLITIKAI SZÁLAI (2004-10-23)
Gyenis Ágnes ír a gyanúba keveredett politikusokról.

HVG: Töredékes vallomások - FEJLEMÉNYEK A KULCSÁR-ÜGYBEN (2005-2-26)
Gyenis Ágnes és Rádi Antónia összefoglalója a Kulcsár állítólagos MSZP-s kapcsolatairól.

Heti Válasz: Folytassa, Vádlott! (2007-5-17)
Bódis András összeállítása arról, hogy az érintettek közül ki hova került a bróker-botrány kirobbanása óta.

Hírextra: K&H: Korrupció és Haszonlesés - A nagy lopás VI. (2007-11-12)
Pór Sándor összefoglalója a Kulcsár-ügyről, a Hírextra "A nagy lopás" sorozatának keretében.

Hírextra: Kőbányai homályos IV. (2007-11-26)
Interjú Andó Sándorral, Kőnánya egykori polgármesterével, többek
között önkormányzati emberek és cégek érintettségéről a
Kulcsár-ügyben. Tálos Lőrinc írása.

Heti Válasz: Forró Tamás a "mágus" cinkosa volt? (2008-7-10)
A Heti Válasz kérdései és válaszai a Kulcsár-ügy kapcsán: A történet tematikus összefoglalása.

Index: Fehér gallér és feketeleves (2008-8-22)
Az elsőfokú ítélet előtt: Az Index összefoglalója a Kulcsár-ügyről.

Origo: Bilincsben vitték el az elítélt Kulcsárt (2008-8-28)
Az origo cikkei a brókerbotrányról.


Nyomozás-ügyészség-bíróság:

HVG: Külszíni megfejtés - Befejeződött a Kulcsár-nyomozás (2005-08-05)
Rádi Antónia beszámolója a Kulcsár- nyomozásról.

NOL: Miért szép? - Kulcsár Attila vallomása az interneten (2005-8-13)
Babarczy Eszter a Kulcsár ügy jelentőségéről.

NOL: Brókerügy: vádemelés 21 gyanúsított ellen (2005-8-25)
Fekete Gy. Attila összefoglalója a Népszabadságban.

HVG: A Kulcsár-jegyzőkönyvek
Kulcsár Attila kihallgatásán készült jegyzőkönyvek fénymásolata pdf-ben a hvg.hu-n.

Index: Rejtő kutyájaként emlegették Kulcsárt (2008-7-4)
Elhangzott a két éve zajló Kulcsár-perben pénteken a Fővárosi Bíróságon a vádbeszéd, első fele. A tanácsvezető bíró nem zárta ki, hogy újra megnyitják a bizonyítási eljárást.

NOL: Rejtő Jenő szelleme a tárgyalóteremben (2008-7-8)
A Kulcsár-ügy 24 vádlottjából 11-re letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, s összesen 2,3 milliárd forintnyi vagyonelkobzást indítványozott. Bánfai Tamara írása.

Index: Kulcsárnak már csak négy évet kellene ülnie (2008-8-28)
A 24 vádlott ellen hozott ítéletet táblázatban foglalta össze az Index.

NOL: Még több sikkasztás - Új vádemelési javaslat Kulcsár Attila ellen (2009-1-16)
Négy és fél hónappal a jogerős ítélet után az NNI újabb vádemelési javaslatot tett Kulcsár Attila ellen.

NOL: Kulcsár-ügy: kezdik elölről? (2009-12-4)
A fellebbviteli főügyészség minden egyes vádlott tekintetében újratárgyaltatná a Kulcsár-ügyet.

MNO: Pár nappal élte csak túl jogerős felmentését Rejtő E. Tibor (2017-02-20)

Molnár Csaba-szál:

HVG: Szolgálati viszonyok - MOLNÁR ALEZREDES BÜNTETŐÜGYE (2004-1-24)
Gyenis Ágnes, Rádi Antónia összefoglalója az ügy kezdetén.

Magyar Narancs: Molnár Csaba főnyomozó ügye: Eszi, nem eszi (2004-2-5)
ORFK pénzmosás elleni osztály ex-főnökének ügyéről számol be Bogár Zsolt.

NOL: Másodszor is ártatlan - Ismét felmentette a bíróság Molnár Csabát (2006-7-13)
Fekete Gy. Attila ír a másodfokon született ítéletről.

NOL: Felmentették a brókerbotrány egykori főnyomozóját (2007-4-24)
A jogerős ítélet

168 Óra: Leszerelve (2007-5-3)
Buják Attila írása Molnár Csaba három és fél évéreől.

Index: Molnár Csaba ötödször is ártatlan (2009-3-12)
A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette Molnár Csabát a hivatali visszaélés és az okirat-hamisítás vádja alól.

FigyelőNet: "Castingolja" a rendőrség a gyanúsítottakat (2010-01-21)
Interjú Molnár Csabával.

Britton-szál:

Heti Válasz: Bécsi kerengő (2005-5-12)
Bódis András írásai a Britton Kft. körüli kapcsolatrendszerről.

HVG: Fekete doboz - REJTÉLYES KARTONPACK-TULAJDONOSOK (2002-7-27)
Csabai Károly ismerteti a Britton és a Kartonpack Rt. szerepét a Mudura Sándor által épített nagyváradi pláza beruházásban. Ekkor még szó sincs Kulcsár-ügyről.


könyv:

Mong Attila és György Bence: Milliárdok mágusai. A brókerbotrány titkai. Watergate Könyvek. Vízkapu Kiadó, 2003. 263 oldal, 2480 Ft
(Várhegyi Éva recenziója az ÉS-ben)

Dr. Kende Péter: Nesze neked, igazság! /A Kulcsár-ügy. Hibiszkusz Könyvkiadó Kft. 2009. 336 oldal, 2900 Ft.


film:

Obersovszky Péter: Kulcsár & Haverok; dokumentum film (2005) gyártja a Media Lumina, forgalmazza az SPI International Magyarország. 80 perc.
(Fekete Gy. Attila recenziója a Népszabadságban)

Figyelő: „A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem láttak. A Princz Gábor vezette hitelintézet megalakulásától kezdve dinamikusan növekedett, miközben gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak öszszevont számok, százalékos adatok „írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen m űködött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését.

A probléma elsősorban abban állt, hogy a növekedés a leg szebb időkben is csak bicebóca módján valósult meg: a mérlegfőösszeg nőtt, a tőkeellátottság viszont változatlan maradt, a céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más "befektetők" kezében landoltak, ki tudja, milyen áron.

A rések egyre tágultak a bank életében, amit előbb-utóbb csak állami garanciavállalásokkal tudtak betömni. Akkoriban politikusok és bankszakemberek egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a bank (látszólagos) stabilitásának fenntartása nem csak a PB-nek, hanem az államnak is az érdekében állt, mivel a Postabank "bedőlése" vélhetően a teljes magyar pénzintézeti rendszert megremegtette volna. A "banki restaurálás" másik lehetőségét egy külföldi szakmai befektető bevonása jelenthette volna, ez azonban elmaradt. A tüzet végül a PB 1997-es februári – a bankról keringő rossz hírek nyomán támadt – betétesi rohamot követő 22 milliárdos kormányzati garanciavállalás "fojtotta el", később azonban ez is kevésnek bizonyult: 1998-ra az akkori becslések szerint mintegy 100 milliárd forintos tőkehiány keletkezett, ami megalapozta a Princz-garnitúra eltávolítását a bank éléről.

Az új vezetés az állammal karöltve előbb az alaptőke leszállításáról, majd annak felemeléséről döntött, a tranzakciók során a Fidesz-kormány 152 milliárd forintot ölt az adófizetők pénzéből a PB konszolidálásába. A helyreállítás költségeit később több ponton támadták, mondván "túlkonszolidálás" történt. Tarafás Imrének, az ÁPTF elnökeként akkoriban tett kijelentése szerint például elegendő lett volna 92 milliárd forint is.”

Forrás: Figyelő: Medvevadászat

Kapcsolódó cikkek:

A Postabank-ügy:

ÉS: Bank Bán I., II., III., IV.
Vajda Éva, Ószabó Attila és Siposs Zoltán riportsorozata az Élet és Irodalomban. Az egyik legalaposabb elemzés. (1998-4-10), (1998-8-7), (1998-11-6), (1999-6-18)

Figyelő: A POSTABANK ÁLLAMI KONSZOLIDÁCIÓJA – Felemelő érzés
Válságmenedzsment még a Princz érában – Csabai Károly írása. (1998-4-1)

Figyelő: A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSA – Csontvázak
Csabai Károly – Kertész györgy (1998-11-25)

Figyelő: TARAFÁS IMRE A POSTABANKRÓL – Írott szabályok szerint
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet akkori elnöke a bank működéséről és a felügyelet intézkedéseiről. (1998-12-21)

Figyelő: VITA A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSÁRÓL – Többes szám
Csabai Károly írása a túlkonszolidálás vádjáról. (1999-2-24)

Index: Igazi-e a KEHI-jelentés a Postabank túlkonszolidálásáról?
Az index írása a stop.hu-n megjelent állítólagos KEHI-jelentésről. (2006-2-5)

A Könyvizsgáló-szál:

Figyelő: A DELOITTE&TOUCHE A POSTABANKRÓL – Nagy hamisok
Csabai Károly és Kurucz Adrienne a Deloitte felelőségéről. (1999-3-17)

Figyelő: Per a Postabank könyvvizsgálói ellen – Keresetlen szavak
Az állam pere a Deloitte, az Arthur Andersen és a Prudentia ellen – Szép Ildikó összefoglalója. (2001-1-18)

Index: Titokban döntöttek a Postabank mellékperében
A legutóbbi ítélet az ügyben. (2007-3-2)

A Postabank-per:

Magyar Narancs: A Postabank-per első napjai: Intro
Bogár Zsolt beszámolója a Postabank-per elejéről. (2004-12-2)

Magyar Narancs: Védirat
Várhegyi Éva publicisztikája a Princz-vádiratról. (2004-12-16)

Magyar Narancs: A Postabank-per: Felszíni fejtés
Bogár Zsolt a Postabank-per 2004. decemberi szakaszáról. (2005-1-13)

NOL: Felmentették Princz Gábort és hat vádlott-társát
A felmentésről szóló MTI-hír a NOL-on. (2006-7-11)

Index: Princz Gábor másodfokon bűnös (2008-1-10)
Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbírságra ítélték a vádlottatk többségét.

Index - tegnapi újság: 1998. 07. 23: Orbánék kirúgják Princz Gábort a Postabanktól (2008-7-23)
Az index felidézi a Postabank és egykori vezetőjének emelkedését, illetve bukását.

Index: Princz Gábort 3,6 millió forintra büntették (2009-2-11)
A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 3,6 millió Forintra büntette Princz Gábort -az Index összefoglalója.

Könyv:

Várhegyi Éva: Túlélőművészek, in: Bankvilág Magyarországon. Helikon, 2002, 87-113. oldal (A Postabank és a Reálbank története)

Dr. Kende Péter: Bank Bianco. A Posta Bank és Princz Gábor (1999)

Lengyel László: Pénz Herceg, in: Írások a korrupcióról. Helikon – Korridor, 1998.
Lengyel László esszéje a Princz-jelenségről.