K-Monitor Adatbázis

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

A "liberális filozófusok" elleni év eleji hecckampány épp arra nem irányította rá a figyelmet, amire pedig nem ártott volna: a tudományfinanszírozás anomáliáira. Mert ilyen problémák nagyon is vannak. Íme egy példa, illusztrációként.

Az új alkotmányba bekerült a Magyar Művészeti Akadémia: az alaptörvény Makovecz Imre magánegyesületének éppolyan védelmet és önállóságot ad, mint a Magyar Tudományos Akadémiának.

Az lett volna a legszerencsésebb, ha az alaptörvényben az állna, hogy Magyarország kormánya garantálja a tudományos kutató- és művészeti alkotómunka szabadságát, és nem neveznének meg külön testületeket – véli a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia lemondott ügyvezető elnöke.

Új, törékeny demokráciánk kezdeti éveiben épült ki Debrecenben Filozófia Tanszékünk, majd Intézetünk. Oktatók, diákok egyaránt élvezték a lehetőséget, hogy minden ideológiai kötöttségtől mentesen tanulhatnak filozófiát, amibe magától értetődőn beletartozott régmúlt és jelen társadalmak szerkezetének, működésének értelmezése.

– Nem zavar, hogy Budai Gyula ellenem is vizsgálódik, tiszta a lelkiismeretem. Ki fog derülni, hogy a filozófuspályázatok ügyében nem történt semmi törvénybe ütköző – nyilatkozta tudósítónknak Gulyás Gábor, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója.