K-Monitor Adatbázis

„Nagyon jó vagyok” – ezzel indokolta az Átlátszónak Kálomista Gábor néhány éve azt, hogy miért éppen ő a legtámogatottabb producerek egyike. Filmgyártó cégei milliárdos nagyságrendű bevételhez jutottak a közmédiától, és az általa vezetett Thália Színház is tarolt az állami pályázatokon. Most egy cenzúragyanús ügy miatt fordultak vele szembe a magyar filmesek.

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

"A *-gal jelzett pályázatok esetében egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt - az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő -, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt."

A magyar kultúrát egyre jobban megtépázó döntésekre eddig egyetlen épkézláb magyarázatot adtak. Most kiderült, hogy az is hamis volt.

63 milliárd forint támogatást osztott ki április 15-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az igazgatási területéhez tartozó különböző szervezeteknek. Ugyanakkor nagyjából 300 milliót kivontak a magyar kulturális folyóiratok idei támogatásából – ez az összeg pedig a fele annak, amennyivel Matolcsy jegybankelnök alapítványai támogatták Matolcsy jegybankelnök unokatestvérének médiavállalkozását. Közben átszervezték a támogatásokról döntő Nemzeti Kulturális Alapot, így a szakmai szervezetek kisebbségbe kerültek. És már meg is vannak az új feltételrendszer első áldozatai: az eddig évi 11 millió támogatásból élő Revizornak például, úgy tűnik, vége van.

L. Simon László neve és hozzá köthető címek is találhatók azon cégek honlapcímeinek adatai között, amelyek az utóbbi időben számos esetben jutottak közpénzhez közbeszerzéseken keresztül. Például az államtitkár szűkebb pátriájának számító Velencei-tó környékén.

Annyira lóg ki az érdektelen és unalmas fideszes káderek sorából, amennyire csak lehetséges, de nem a lojalitás hiányával, hanem különleges bölcsész-intellektusával, amit agrárvállalkozóként és politikusként is megőrzött. Talán épp ez lehet a szexepilje, ami miatt páratlan kommunikációs baklövései és a környezetébe áramló gyanús közpénz-százmilliók ellenére Orbán Viktor nem engedi el a kezét. Portré a magyar kultúrpolitika uráról, L. Simon Lászlóról, aki megtanulta, hogy nem az erkölcsi érzék viszi ki az embert a panelből.

A Nemzeti Együttműködés kormányának egyik legsikeresebb politikusa folyton a barátainak és saját magának csorgatja a közpénzt. Egy súlyos karrier állomásainak pontjai.

Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei.

A Nemzeti Kulturális Alap bizottsága még nem írta ki a jövő évi folyóirat-pályázatokat, így akár fél évig várhatnak a pénzükre a művészeti lapok – már ha kapnak egyáltalán. Pedig az alapnál találtak 830 millió forint pluszt, amit gyorsan ki is osztottak – csak éppen másra.