K-Monitor Adatbázis

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.

Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.

2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A beruházást Tiborcz István üzlettársának érdekeltsége nyerte el.

Már közel bruttó 28 milliárd forintnál jár az Operaház felújításának költsége, a pénzügyi válságra készülő kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet.

A Magyar Állami Operaházat a West Hungária Bau Kft. újítja fel 14 milliárdért, de a cég biztos, ami biztos elindult a színpadtechnológiai tenderen is, ahol akkora vállalással próbálta magát nyertes pozícióba hozni, hogy attól az egész épület is összedőlhetett volna. Az Opera ennek ellenére nagyon támogatta, hogy Tiborcz István volt üzlettársa vigye el a további, 6-6,5 milliárdos üzletet is, hogy menetközben átpofozták a pályázatok értékelési szabályait. Itt mégis az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az egyre nagyobb bizniszekbe fogó WHB elbukta a megrendelést.

Elkaszálta a Közbeszerzési Döntőbizottság a Magyar Állami Operaházat, mivel jogellenesen szerződött a Tiborcz István haverjának cégével, a West Hungária Bau-val. A részleteket Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ismertette szokásos heti korrupcióinfóján.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.