K-Monitor Adatbázis

L. Simon László (Székesfehérvár, 1972. március 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő, szerkesztő, vállalkozó, politikus. 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára. 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012. június 18-tól 2013. február 27-ig a kultúráért felelős államtitkár. L. Simon László Agárdon akik. 2016. június 30-án Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy meneszti L. Simon Lászlót. 2017. január 26-tól a Figyelő háromtagú szerkesztőbizottságának a tagja.

2013. október 21-től a Várbazár felújításáért, a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért és a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatokért felelős kormánybiztos. 2014-ben ő nyújtotta be az RTL Klub-ot kedvezőtlenül érintő reklámadóról szóló törvényt.

Családi vállalkozása a Simon és Simon Kft., mely jellemzően borászattal és panzió működtetésével foglalkozik. 2015-ben az Agárdi Aratrum Kft. szerezte meg a Simon és Simon Kft. többségi tulajdonát. 2015-ben az Agárdi Aratrum Kft-ben L. Simon Lászlónak és feleségének, Vass Eszternek 24-24% tulajdonrésze volt. (Szöveg, kép: Wikipédia)

L. Simon kapcsolati hálója az aHálón

A vád szerint Töröcskei István és felesége saját cégen keresztül többségi tulajdonjogot szerzett a pénzintézetben, amelynek megszerzésére jelentős hitelt vettek fel. A Széchenyi Bank azonban a kezdetektől fogva veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem a hitel visszafizetésére nem volt képes, ezért Töröcskei István az ügyészség álláspontja szerint ekkor úgy döntött, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő.

Emellett Töröcskeiék 2013-ban több mint 3 és fél milliárd forint értékben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Továbbá ugyanebben az évben további olyan hitelek kihelyezéséről is döntöttek, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, ezzel pedig további több mint 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a Széchenyi Banknak. (Blikk)