K-Monitor Adatbázis

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét – közölte a társaság csütörtökön. A manufaktúra ezt Páva Zsolt pécsi polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű, nyílt levelében közölte, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

A már mindkét oldalról beperelt munkavállaló nyílt levelet írt most, szerinte Páva Zsolt polgármestertől külön levelet kapott a kilépésnél, hogy mindenben számíthatnak majd rá a kilépők, ehelyett becsapták őket Pécs város nevében.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

„Mintha egy filmet néznék. Gengszterfilmet. Csak bámulok.” Így beszél a Zsolnay Porcelánmanufaktúra egyik volt dolgozója, amikor arról kérdezem, hogyan élte meg az elmúlt fél évet a gyárban. Pécsen még sokan érzik ugyanígy. Egy felettébb szövevényes történet szálait próbáljuk meg fölfejteni.

A vízműeinstandon edződött, nemrégiben uruguayi ingtlanbefektetőként is felbukkant fidesz-közeli ügyvéd, Szabó Iván vezényli a pécsi Zsolnay gyár önkormányzatosítását is. Fidesz-közeli építőcég toporog a rajtvonalon – úgy fest, a tetőcserép-boomra várva.