K-Monitor Adatbázis

Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.

Tovább drágul az állam számára a katolikus egyház nagy eseménye: most újabb csaknem kétmilliárd forintot utalt ki a kormány. A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.

Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük.

A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.

A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát. A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott, Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló.

A miniszterelnök és szűkebb kabinetje az idén költözött a Karmelita-kolostorba, a költözés költségei elérhették a 30 milliárd forintot – bár a pontos elszámolással mind a mai napig adós kormányfő személye körüli miniszter Rogán Antal és vagy a Miniszterelnökség. Még ennél is többe kerülhet a Pénzügyminisztérium (PM) Budai Várba telepítése, amely a mai napig 21,8 milliárdjába került az adófizetőknek és az idei és a jövő évi büdzsékben még további 26,2 milliárd forint vár ezen nemes cél finanszírozására, így az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban.

Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül.

Ez lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége.

Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban. Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában: A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.

30 milliárd forintos bankbetéttel, 40 milliárdos ingatlanvagyonnal és bő 30 milliárdos beruházási értékkel állt fel a botrányok tépázta cégek összeolvasztásával létrehozott Várkapitányság.