K-Monitor Adatbázis

A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 35-38 milliárd forintért költözne a Várba, de a végső számla könnyen bőven 40 milliárd forint felett is lehet.

Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.

40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett egy pár éve felújított épületet alakítanak át, hogy úgy nézzen ki, mint 1905-ben. Mondjuk, akkor senkinek sem tetszett. A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági minisztérium leendő székhelyéül.

Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.

4,6 milliárd forintról 4,9 milliárd forintra drágult a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A drágulás indoklása szerint a “beruházás teljesítéséhez, és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges további pótmunkák” miatt fizet többet a Hagyományok Háza a kivitelezést végző Épkar Zrt-nek.

Helyzetjelentésre hívta az újságírókat a Néprajzi Múzeum vezetése, majd elárulták, mennyivel kéne szerintük megnövelni a költségvetésüket. Az első állandó kiállítást 2021-re tervezik.

Az eddig értelmetlennek, túlárazottnak tűnő, költségvetési forrásból megvalósuló sportberuházások közül jó eséllyel a mostani viszi a prímet.

Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.

A környező országokban a töredékéért épülnek hasonló vasútpályák, mint amibe kínai-magyar joint venture Kelebia-Budapest vonal újjáépítése kerül majd. Hasonló, kicsit magasabb kilométerárakkal Németországban, illetve Kínában dolgoztak, sokkal nehezebb terepen, mint az Alföld. Egyebek mellett ez derült ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos korrupcióinfóján, amit a politikus ezúttal Jeszenszky Géza volt külügyminiszter-nagykövettel közösen tartott.

A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.