A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből.
Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.
Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.
DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)
Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
A koronavírus-járvány kezdete óta több alkalommal találkozhattunk olyan hírekkel, hogy jelentős mennyiségű oltóanyagot vagy épp lélegeztetőgépet adtunk más országoknak. Összegyűjtöttük, hogy idén novemberig pontosan hány ilyen tranzakcióra került sor és milyen értékben. Az adatokból az látható, hogy a Magyarországra érkezett vakcinák közül 4 milliót továbbadtunk más országoknak. A 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek nagy része raktárban áll, de a kormány ingyen is osztogatja: eddig 11,7 milliárd forint értékben adott túl rajtuk, legalábbis több száz darabon.
Az Európa Ázsia Kft.-nek még alkalmazottakra sem volt szüksége, hogy egy év alatt hatvanegyszeresére növekedjen az árbevétele.
