K-Monitor Adatbázis

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon. 

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

Az IT-val foglalkozó Hunguard Kft.-t 1990-ben alapították. A cég egyedüli tulajdonosa Csik Balázs, de korábban Lengyel Csaba is rendelkezett tulajdonrésszel. Mindketten szorosan kötődnek Rogán Antalhoz: 2016-ban például együtt találtak fel egy digitális aláírási eljárást, amelynek felhasználási jogát a MobilSign Kft.-nek adták el, amely cégnek ekkor Csik és Lengyel voltak a tulajdonosai. A Hunguard ügyvezetője Szűcs Ákos Balázs, aki a Habony Árpád rokonainak tulajdonában lévő Club Tihany Zrt. vezérigazgatója volt.

Egy 2016-os kormányrendelet-módosítás a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelme körében előírta, hogy ezen intézmények kötelesek egy külső céget megbízni, amely évente átvizsgálja a biztonsági követelményeknek való megfelelésüket, és tanúsítványt állít ki róla. A tanúsító tevékenység végzéséhez szükséges kritériumrendszernek csak a Hunguard felelt meg, így egyedüliként kerülhetett fel az MNB által vezetett jegyzékbe. Szakmai körök szerint a szigorú, nemzetközi információbiztonsági alapvetésekkel összhangban nem lévő feltételek nem váltják ki a szolgáltatás minőségének javulását, csupán alkalmas cégeket szorítanak ki a piacról: a minimum 10 teljes munkaidős alkalmazott és a legalább 100 milliós felelősségbiztosítás megkövetelésével a kisebb hazai vállalatokat, míg a személyi és telephely-biztonsági tanúsítvány követelményével a nemzetközi vállalatokat lehetetlenítik el.

2020-ban a Certop Informatikai Kft. is teljesítette a listára kerülés feltételeit, azonban amint pozícióhoz jutott a piacon, mindig jogszabály-módosításra került sor (2020, 2023), amely eredményeképpen a Hunguard maradt az egyedüli cég a területen.