Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.
A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.
Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.
Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)
A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.
Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.
A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.
Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.
Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)
A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.
Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét, strómanját 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot és azóta ötször járt Magyarországon. Az eltelt 2 évben jordán ügyvédje, Ammar M. Abu Namous 5 olyan céget alapított Magyarországon, melyek Pharaon nevét viselik. A cégek székhelye Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzuljának rezidenciájára voltak bejegyezve 2016 szeptemberéig, és mindegyik az állami tulajdonú MKB-nál vezet számlát. Fő tevékenységük műemlékvédelem alatt álló ingatlanok – főleg kastélyok – vásárlása. Zaid Naffa egyik vacsoráján ismerkedett meg Orbán Viktor Ghaith Pharaon-nal.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Postabank-székházat a Pharaon-Kappa Kft. cég vásárolta meg Adnan Polat török üzletember egyik érdekeltségétől és egy olyan cégtől, melynek alapításakor Tiborcz István fizette be az illetéket. Adnan Polatot 2005-ben mutatta be Mészöly Kálmán Orbán Viktornak. 2014-ben a Külügyminisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Adnan Polat cégét, a Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.-t (ALX ) bízta meg, hogy Törökországban, Görögországban és Cipruson összesen nyolc helyi kereskedőházat hozzon létre és üzemeltessen. Az azóta létrehozott izmiri kereskedőház vezetője Lévai Anikó unokatestvére. 2015 októberében az Orbán Viktor házával szemközti ingatlan – Cinege u. 4-6./ Kútvölgyi út 70-72. – került a Pharaon Delta Kft. tulajdonába.
Ghaith Pharaon 2017. január 6.-án meghalt Bejrútban.
Kép forrása: 444
Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét, strómanját 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot és azóta ötször járt Magyarországon. Az eltelt 2 évben jordán ügyvédje, Ammar M. Abu Namous 5 olyan céget alapított Magyarországon, melyek Pharaon nevét viselik. A cégek székhelye Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzuljának rezidenciájára voltak bejegyezve 2016 szeptemberéig, és mindegyik az állami tulajdonú MKB-nál vezet számlát. Fő tevékenységük műemlékvédelem alatt álló ingatlanok – főleg kastélyok – vásárlása. Zaid Naffa egyik vacsoráján ismerkedett meg Orbán Viktor Ghaith Pharaon-nal.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Postabank-székházat a Pharaon-Kappa Kft. cég vásárolta meg Adnan Polat török üzletember egyik érdekeltségétől és egy olyan cégtől, melynek alapításakor Tiborcz István fizette be az illetéket. Adnan Polatot 2005-ben mutatta be Mészöly Kálmán Orbán Viktornak. 2014-ben a Külügyminisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Adnan Polat cégét, a Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.-t (ALX ) bízta meg, hogy Törökországban, Görögországban és Cipruson összesen nyolc helyi kereskedőházat hozzon létre és üzemeltessen. Az azóta létrehozott izmiri kereskedőház vezetője Lévai Anikó unokatestvére. 2015 októberében az Orbán Viktor házával szemközti ingatlan – Cinege u. 4-6./ Kútvölgyi út 70-72. – került a Pharaon Delta Kft. tulajdonába.
Ghaith Pharaon 2017. január 6.-án meghalt Bejrútban.
A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.
