K-Monitor Adatbázis

Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

Az LMP, azaz a Lehet Más a Politika egy 2009-ben alakult párt, 2020-tól a nevükbe bekerült a Magyarország Zöld Pártja cím is. A párt annyira zöld lett, hogy több, a párt vezetéséhez közel álló „zöld céggel” is szerződtek 2018 és 2022 között, de az idén kezdődő parlamenti ciklusra az egyik legkisebbre zsugorodó ellenzéki pártnak 2,7 milliós frakcióülésre is futotta.

Megjelent a Magyar Közlönyben a pártok költségvetési támogatásáról szóló határozat, az új frakciók méretéhez igazították a pénz mennyiségét.

A Magyar Államkincstár júliustól csökkenti azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amiknél korábban az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozást állapított meg.

331 millió forintot kell visszafizetniük.

Ugyan csak hat fős, az is csupán szeptembertől, ám a Lehet Más a Politika (LMP) abban semmiképpen sem tér el a többi parlamenti párttól, így például a már bemutatott KDNP-től, hogy nemigen vonja meg magától az adófizetői javakat, ha önnépszerűsítésről van szó. Sőt, a zöldpárt bizonyos értelemben túltett a kisebbik kormánypárton. Ez derült legalábbis ki, miután a 168 Óra kikérte az Országgyűlés Hivatalától, s tételesen megvizsgálta valamennyi parlamenti párt képviselőcsoportjának összes 2017-es szerződéskötését.

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.