language

Akták:

Lombkorona sétány highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Lombkorona sétány

Lombkorona sétány

Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere még 2017-ben, magánszemélyként nyújtotta be támogatási kérelmét a saját telkén megvalósítandó lombkorona sétányhoz.  Filemon 2019-ben lett a község polgármestere, majd 2021-ben, a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretein belül ítélték meg számára a kért 60 millió forintos uniós támogatási összeget. A nemzetközi sajtóban is elhíresült beruházás kivitelezése közben, 2022 nyarán az egész erdőt tarra vágták, holott a sétányt a fák lombkoronájának szintjében álmodták meg. A közfelháborodásra reflektálva, vagy mert az uniós pályázat utófinanszírozású volt, Filemon lomb nélküli díszfákat és nyárfákat ültetett a területre –az erdősítésre 2022-ben a polgármester 470 millió forint uniós támogatást kapott. Filemon szerint ugyanakkor a lombkorona sétány-beruházásnak nem volt feltétele, hogy a sétány körül fák is legyenek, illetve, hogy azok milyen magasságúak legyenek.

Nem Filemon az egyetlen a térségben, aki uniós támogatásból építtet lombkorona ösvényt: Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes alelnöke Nyírmártonfalva szomszédságában, Nyíradonyban kapott 61,5 millió forintos uniós támogatást erdei kirándulóhely, tájház és lombkorona ösvény létrehozatalára. Tasi ehhez önerőből egy túlárazás-gyanús, papíron 6,7 millió forint értékű lószárnyékat is finanszírozott.

Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője 64 millió forint uniós támogatást kapott Nyíradonyban erdei kirándulóhely és lombkorona ösvény építésére. A kivitelezést mindhárom beruházás esetében a HCInternational Kft.végezte. Tasó és Filemon egy nap eltéréssel nyújtották be pályázatukat, Tasó és Tasi egyazon napon nyerték el a támogatást, Filemon és Tasó pedig azonos napon írták alá szerződésüket a kivitelezővel.

A fent ismertetett lombkorona-beruházásokkal kapcsolatban a Transparency International Magyarország az EU által kikényszerített antikorrupciós hivatalhoz, az uniós pénzek felhasználását vizsgáló Integritás Hatósághoz fordult. Hivatalos bejelentésükben szerepelt, hogy az uniós források révén megvalósuló projektek kiválasztásakor olyan rendszerszintű hibák jelentkeznek, amelyek eredményeképpen közhatalmi megbízatással is rendelkező személyekhez köthető, értelmetlen, felesleges beruházások jutnak támogatásokhoz. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és Donáth Anna momentumos EP-képviselő hasonló bejelentést tettek az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, az OLAF-nál. A nyírmártonfalvai lombkorona ösvénnyel kapcsolatos cikküket követően Filemon beperelte az Átlátszót: helyreigazítást és bocsánatkérést követelt, mondván, hogy a 60 milliós uniós támogatást még nem fizették meg neki, mint ahogy a közel félmilliárdos erdőtelepítési támogatást sem. Állítása szerint a lap a személyiségi jogait, jó hírnevét is megsértette, mivel a beruházást nem mint közszereplő, hanem mint magánember valósította meg. A bíróság jogerős ítéletében Filemon minden érvelését elutasította, és a perköltség megfizetésére kötelezte.


Kép forrása: HVG

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Elindult a kergetőzés a nyírmártonfalvai lombkoronasétány körül, a bűnelkövetés helye Belgium is lehet

Belgium is tekintető a bűnelkövetés helyének, amennyiben az uniós pénzből Magyarországon lopnak – Ligeti Miklós szerint egyre inkább eszerint jár el az Európai Ügyészség. Ezzel megkerülhetik a magyar távolmaradást is.
Találatok: [4]  Oldalak:   1