K-Monitor Adatbázis

Könyvet írt az életéről a sokáig csak az "alvilág bankáraként" emlegetett Lakatos András, alias Kisbandi. A kalandos életű férfi 13 évesen csöppent bele az éjszakai életbe. A kilencvenes években már csak úgy röpködtek a milliárdok, amikkel zsonglőrködött, mígnem menekülnie kellett, mert állítása szerint Portik Tamás miatt veszélyben érezte magát.

„Az a kérdés pedig, hogy vettem-e át pénzt Magiljevicstől vagy bármely, Magiljevics képviseletében eljáró személytől, önmagában is sértő” – ezt válaszolta kedden Pintér Sándor belügyminiszter Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s képviselők kérdéseire, amelyek Dietmar Clodo nagy vihart kavart állításaival szembesítették. Mi eközben tovább fejtegettük a szálakat, és arra jutottunk, Szemjon Mogiljevicset és csapatát gyakorlatilag védelmébe vette a magyar állam a kilencvenes években. Bónuszként eddig nem publikált kapcsolati szálra bukkantunk Pintér és Clodo között is.

Az orosz nyelvű Insider portál szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kilencvenes évek elején állítólag kenőpénzt vett át a „bombagyáros” Dietmar Clodótól. A német márkamillióval teli táskát Clodo szerint Szemjon Mogiljevics maffiafőnök küldte volna választási hozzájárulás gyanánt. A témát az Insider.ru terítette a Putyin-látogatás apropóján, kapcsolatot sejtetve Orbán különös oroszbarát politikai fordulata és az állítólagos pénzátadásról készült videó között. Az ügyben az LMP társelnökei írásbeli kérdéssel fordultak a belügyminiszterhez egyebek mellett azt tudakolva, lehet-e az oroszoknak kompromittáló videójuk a miniszterelnökről?

A Lehet Más a Politika (LMP) vezetői, Szél Bernadett és Hadházy Ákos a '90-es évek egyik hírhedt maffiózójának Orbán Viktorra és Pintér Sándorra vonatkozó, rendkívül súlyos állításaira kérdeztek rá a belügyminiszternél. Az LMP-sek február 13-án, hétfőn benyújtott írásbeli kérdésükben hosszasan idéznek a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodo tavalyi vallomásából, illetve egy orosz ellenzéki portál cikkéből – ezek az állítások eddig a magyar médiában ilyen formában még nem jelentek meg, noha közösségi oldalakon már elég intenzíven terjedtek az elmúlt napokban.

Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára. A “Schmutzige Demokratie” (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be. Egy markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori „bombagyáros”, Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá. A könyvfejezetet az Átlátszó fordításában, a szerző engedélyével teljes egészében közöljük, az eredeti szövegen az érintettel egyeztetve annyit változtatva, hogy az egyik Roth által megnevezett nyomozóhatósági forrásnak a magyar változatban csak a monogramját használjuk.

Ferencsik Attila egykori katonájának, M. Tamásnak a felolvasott vallomásából kirajzolódott, hogy az Energol Rt. és a köré csoportosuló emberek a 90-es években gyakorlatilag hadban állónak tekintették magukat a konkurens alvilági bandákkal. A férfi úgy vallott, hogy a mai napig fél ezektől az emberektől, akik szerinte komolyabb bűncselekményeket is elkövettek, mint amikben ő személyesen részt vett.

A vallomása utáni fenyegetések hatására Boros Tamás hosszabb ideig külföldön bujkált. A vele ekkor készült interjút leadta a televízió. A férfi ezután hazatért. 1998. július 2-án Boross jogi képviselőjével együtt a Budapest belvárosában lévő Aranykéz utcában egy 126-os Polski Fiatba rejtett - Budapesten addig és máig felrobbantott legnagyobb erejű - pokolgép áldozata lett. A robbantás következtében járókelők is meghaltak; az akció nyilvánvaló demonstráció volt: így jár, aki fecseg. E leszámolás után hosszabb csönd következett.

Egy philadelphiai bíróság előtt peren kívüli egyezséggel elismerte bűnösségét az YBM Magnex International Inc., amelyet dollármilliós nagyságrendű értékpapírcsalással vádoltak meg. A céget az amerikai bűnüldöző hatóságok kapcsolatba hozták a rendszerváltozást követő első évtizedben Magyarországon élő, szerintük alvilági kapcsolatokkal rendelkező Szemjon Mogiljeviccsel.

Az alvilági háborúra két évtizeddel később a polgárok már csak úgy emlékeznek, mint robbantások sorozatára. Meglehet, utóbb már Dietmar Clodo sem jut eszükbe, aki „bombagyárosként" vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az eseményekben játszott szerepe máig tisztázatlan.

Javában zajlott a területi felosztás, amikor 1997 elején Boros Tamás elhagyta a ContiCart, és - egy, a solymári házát ért fegyveres támadás után - védelmet kérve önként jelentkezett a rendőrségen, majd vallomást tett. Borosnak a robbantássorozat s az egész alvilági háború talán legkritikusabb pillanatában „eredt meg a nyelve". Állította: súlyos tényekkel tud szolgálni a szervezett bűnözésről, illetve az azzal kapcsolatban álló politikusokról és rendőri vezetőkről.