K-Monitor Adatbázis

"Megcsinált mindent, amit ő ígért! Itt a banknak, mindent öcsém! Tehát most már a komolyságát nem vonom kétségbe." – mesélt lelkesen Sziky Gyula nyíregyházi vállalkozó egy ismerősének Kiss Szilárdról még 2013 szeptemberében, nem sokkal azután, hogy segített az agrárattasénak egy 700 milliós adósságtól 140 millió forintért megszabadulni, amiből negyvenmillió a hitelezőt képviselő orgoványi takarékszövetkezet elnökének ment, zsebbe. Erről szólt sorozatunk első része.

Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.

Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvossal, azaz Roháccsal fognak megöletni.

Rendőrségi besúgó volt az egykor az éjszaka császárának számító V. László, aki az általa megvesztegetett egyenruhásoktól minősített bűnügyi információkhoz jutott, és tudott róla, hogy titkos nyomozás folyik az általa vezetett bűnszervezettel szemben.

A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.

Pénteken az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját összegző jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület.

A vizsgálóbizottság jelentése megállapítja: semmilyen adat vagy információ nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az NBH visszaélt volna a Portiktól kapott információkkal.

Hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamással – egyebek között ezt állapította meg az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.

Mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával kedd délelőtt.

A Portik–Laborc-találkozók tisztázásához egészen a kilencvenes évekbe, az olajügyekig kellene visszanyúlni – állítja az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság elnöke.