K-Monitor Adatbázis

Mager Andrea (korábban: Bártfai-Mager) magyar közgazdász, 2018. május 18-ától a negyedik Orbán-kormány nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere. Bártfai Bélának, az első Orbán-kormány volt kancelláriaállamtitkárának a felesége. Volt férje Balogh Sándor, üzletember.

Bártfai-Mager Andrea a tanulmányait előbb 1985–1986 között a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. Posztgraduális tanulmányok keretében pénzügyi menedzsment és banki kapcsolatok képzésen vett részt. Banki pályáját a Postabanknál kezdte, majd 2001 és 2007 között a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott. (A Bankfőosztály főosztályvezetője volt 2001 és 2004 között, majd 2004–2005-ben a Pénzügyi Stabilitási Főosztály főosztályvezetőjeként, 2005–2006-ban pedig a Pénzügyi Stabilátás igazgató-helyetteseként működött.)

2007 és 2010 között a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja volt. 2010 július 1-jétől a Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. Bártfai-Mager Andreát 2011. március 21-én 6 évre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjává választották. Erről a tisztségéről 2016. július 6-án lemondott, miután kormánybiztosi kinevezést kapott. Bár sajtóértesülések szerint a 2018-as országgyűlési választás után megalakuló negyedik Orbán-kormány fejlesztési minisztere lett volna, végül is a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere lett. (Wikipedia)

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.