Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolják egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. 107 hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.
Kamatokkal együtt 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni a tao-támogatások szabálytalan felhasználása miatt az orosházi férfi kézilabdaklubnak, amely már 2022 nyarán visszalépett a bajnokságtól. Az illetékes államtitkárság vizsgálódik, a NAV nyomoz, felelősök egyelőre nincsenek.
Pikó András Józsefváros jelenlegi polgármestere még az önkormányzat előző vezetésének bizonyos szerződései miatt tett feljelentést.
,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.
Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Évi akár több százmilliós taotámogatás, céges szponzorációk, a helyi önkormányzat gáláns anyagi segítsége – az Orosházi Férfi Kézilabda SE tetemes tartozást fölhalmozva idén nyáron mégis visszalépett a bajnokságtól. Az egyesületi elnököt bundagyanú lengi körül, néhány játékos fogadási csalásba keveredett.
Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján.
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében.
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
Négy játékvezető, egy edző és egy közvetítő esetében a bírósági tárgyalással folytatódik a kézilabda vesztegetési ügy.
