language

Intézmények:

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt. highlight_off

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.

Az MKB Bank (korábban Magyar Külkereskedelmi Bank, röviden: MKB) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam. (Wikipédia)

2018-ban derült ki, hogy két magántőkealapon - A New Vezigland Kft.-n és a Next Future Project Kft.-n - keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége, Kelemen Beatrix Csilla kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt, mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált. 2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbankbeolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja. A teljes felvásárlási folyamatról itt olvashat.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [39]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4

A kárhozat útja: az újabb Ikarus-bukás háttere

Biztos piac, legyártható termék, finanszírozás: látszólag minden adott volt a sikerhez, jelen állás szerint mégis csúfos bukás a nemzeti autóbusz-gyártási program budapesti fellegvárának szánt, a napokban csődvédelembe menekült Ikarus Egyedi Kft. története.

Keleti nyitás: a kereskedőházak feltörték a malacperselyt

A keleti (meg minden egyéb irányú) nyitásokat bonyolító kereskedőházakért felelős cégek összességében 96 millió forintos mínusszal zárták a 2017-es évet. A három cég együtt 1,8 milliárd forint bruttó fizetésért tartott 206 alkalmazottat, így a havi átlag bruttó fejenként 700 ezer fölé jön ki. A központi cég visszafizette 5 milliárd forintos tartozását a külügyminisztériumnak, cserébe lepusztított 4,2 milliárdot a bankszámlájából, amit amúgy a Matolcsy/Mészáros-közeli MKB-nál vezet. A három cégnek 8 milliárd forint bevétele volt a külügyminisztériumtól és egymástól. A környező országokban (esetenként a határtól pár méterre) működő irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban.

Mészáros Lőrinc cukorban erősít

Két évvel ezelőtt némi meglepetésre egy ismeretlen magyar vállalkozás kapta a legnagyobb állami támogatást a kormány egyedi döntése alapján. A frissen alapított Kall Ingredients Kft. 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást húzott be izocukorgyártásra. Ezzel még azt a német Audit is megelőzte, amelynek a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot ítéltek meg.

A nagy ígéret - Matolcsyék Balatonakarattyán

Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.

Uniós pénzből épít sörgyárat Matolcsy barátja

Beindultak Matolcsy Ádám barátai. Egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba. Részlet a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkéből.

Orbán átadta Mészáros gyárát

Tiszapüspökiben évi 55 milliárd forint forgalomra számító úgynevezett izocukorgyárat adott át hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. A beruházást végző Kall Ingredients Kft. áttételes kisebbségi tulajdonosa a sokak által a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozó. A társaság tulajdonának többséget az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyzik. (Kárpáti az azóta megszüntetett Népszabadság korábbi értesülései szerint egy ízben hódmezővásárhelyi ügyek miatt összerúgta a port a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal.)

Furcsán osztogatja a közpénzt a kabinet

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

Uniós és magyar közpénzek a kormánypárti médiafoglalás szolgálatában 2014-2016

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Magyarország Zrt.

Oligarchák a nemzeti együttműködésben nincsenek – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely (LMP) azonnali kérdésére a T. Házban, kifejtve, hogy nagytőkésekre, milliárdosokra, nagyvállalatokra viszont szüksége van az országnak.
Találatok: [39]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4