language

Lapok:

Magyar Narancs highlight_off

Kulcsszavak:

önkormányzat highlight_off

Magyar Narancs

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [361]  Oldalak:   <<  <  22 23 24 25 26 27 28 29 30 31   >  >>

Tétényi Éva: Én mindig „esztergomi” maradok

2010-ben a Jobbiktól az MSZP-ig mindenki mögé állt, majd négy év ellenszél után idén a pártok magára hagyták. Egy hete alig három százalékkal vesztett fideszes ellenfelével szemben. Esztergom volt független polgármesterével beszélgettünk.

„Lajos a piramis csúcsa, s mindenhova elér” – Debreceniek a Kósa-korszak 16 évéről

Kósa Lajos jó másfél évtizedig vezette a cívisvárost, ám vasárnap lezárul a nevével fémjelzett korszak. De milyennek ítélik meg az időszakot a helyiek? Kinek mi marad meg belőle? Ezt próbáltuk helyben kideríteni.

Józsefváros: új Suzuki a drogszemét begyűjtésére kapott pénzből

Közérdekű adatigényléssel fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Józsefváros Önkormányzatához, hogy megtudja, mire költik a drogszemét begyűjtésére kapott támogatást, és milyen drogprevenciós programok futnak a kerületben.

Balatonboglár szabadulna a NER-től

A 2010 óta fennálló viszonyokat megelégelt helyi polgárok egy csoportja civil szervezetet alakítva próbálja leváltani a fideszes városvezetést. Furcsa hatósági ellenőrzések és az őket támogató evangélikus lelkész áthelyezése jelzik: nincsenek könnyű helyzetben.

A hosszú siker titka – Portré Pásztor Béláról

Talán Európa-szerte egyedülálló módon, közel fél évszázada vezeti az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségi központját, Veresegyházat Pásztor Béla polgármester. Már a Kádár-korszakban is azt vallotta, hogy a közjó érdekében időnként át kell lépni az életidegen szabályokat. Poros kis faluból tette közel fél évszázad alatt az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségi központjává Veresegyházat a város ma is hivatalban lévő polgármestere, Pásztor Béla. A Kádár-korban induló településvezető pályafutása azonban korántsem nélkülözi az ellentmondásokat.

Rászállott a Páva - a Janus Pannonius Múzeum viszontagságai

Páva Zsolt polgármester 19 milliós Zsolnay kerámiával, fél évre lízingelt lóval és a hozzá tartozó Leonardo-kiállítással kedveskedik a pécsieknek. A két ügy szépséghibája, hogy az egy éve igazgató nélkül működő Janus Pannonius Múzeum munkatársai csak utólag vagy az utolsó pillanatban szereztek tudomást a tervekről.

Mit csinált a Belváros a tanyafejlesztési támogatással? - Árkád, Hold, Szabadság

A Rogán Antal vezette V. kerület eddig nem használta fel azt a 229 millió forintos támogatást, amelyet – nem kis feltűnést keltve – tavaly kifejezetten a tanyák támogatására különített el a kormány. A felhasznált összeget részben az árusítói szempontból jószerivel halott Hold utcai csarnok korszerűsítésére, illetve marketingcélokra költötte, költi. Hogy mennyit, azt a Belváros nem mondja meg.

"Nincs visszatartó erő" – Gegesy Ferenc az önkormányzati rendszer állapotáról

Az állandó forráshiányra panaszkodás gyenge érv, az önkormányzatok többsége a saját felelőtlen döntései miatt került mára rossz helyzetbe - mondja a IX. kerület volt polgármestere, aki 1990 és 2010 között (2008-ig az SZDSZ politikusaként, utána függetlenként) irányította a Ferencvárost. Gegesy Ferenccel arról is beszélgettünk, hogy a romlásnak mennyiben oka az átpolitizáltság és a korrupció.
Találatok: [361]  Oldalak:   <<  <  22 23 24 25 26 27 28 29 30 31   >  >>