A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.
2017 tavaszán készített anyagunk szerint már biztosan elérte a 90 milliárd forintot a FINA 2017 vízes világbajnokság budapesti megrendezésének költsége. A beruházások kezdeti (14, 38, majd 50 milliárdos) költségbecsléseinek biztosan sokszorosába fog kerülni a sportesemény. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kormány tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit, arról nem készült átlátható kimutatás. A kormány azzal érvel, hogy ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyekre a vb-től függetlenül is szükség van.
A 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a "Dagály-törvény" lehetőséget ad minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon történő lefolytatására. A tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát.
Kattints tovább az összegekért!
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú "Dagály-törvény" lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Az élénk sajtófigyelem mellett lebonyolított tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát, a rövid határidők miatt pedig számos esetben jelentős túlárazás gyanítható. Több esetben a megbízott cégek javára tértek el az eredetileg megkötött szerződésektől, így a VB összköltsége még 2017 végén is növekedett. A Bp2017 Kft. Duna Arénára vonatkozó vagyonvédelmi tenderét a Fidesz-közeli Valton-Sec Kft. nyerte 2017 márciusában. Egy későbbi módosítással összesen 1,167 milliárd forintért dolgozhattak. A fő helyszínt (Duna Arena) a miniszterelnökhöz közelálló Garancsi István-tulajdonolta Market Zrt. építhette fel. A létesítmény mellett egy kerékpáros híd is épült 424 millióért, aminek a rendezvény szempontjából nem volt látható értelme, de sokak szerint a Rákos-patak másik oldalán épülő, Szivek Norbert MNV-vezetőhöz köthető majdani Danubio lakópart bejáratához vezet. A Batthyány tér mellett, a Dunába épített platformra épített, vélhetően erősen túlárazott ideiglenes óriás ugrótorony összesen több mint nettó 3 milliárd forintbakerült. A világörökség részét képező szakaszon felhúzott betonplatformot hosszas huzavona után végül az eredeti szerződésnek megfelelően elbontották. A bérelt torony és a platform leszállítója is a kormányközeli WHB Építő volt. Egyes beruházások nem készültek el a VB kezdetéig: az ELTE Bibó szakkollégium felújítása is a Dagály-törvénynek köszönhetően volt lehetséges meghívásos alapon. Az eredetileg 405 millió forintos beruházás viszont 598.8-ra drágult, az épület máig nem készült el. 1,2 milliárdért újították fel a margitszigeti Casino épületét, ahova az eredeti tervek szerint a szervezőbizottság költözött volna be, de ez sem készült el. A négymilliós kötbérről a szervezők lemondtak, az ügyben nyomozás is indult. Több politikaközeli vállalkozó is megbízást kapott: a Szijjártó Péterhez és a szervezőbizottság elnökéhez Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető Kuna Tibor cégei több mint 5 milliárdért reklámozzák a sporteseményt. A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde pedig a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója lett. Sokan vitatták azt is, hogy a Főtaxi verseny nélkül lett a rendezvény taxis partnere, de sofőrszolgáltatásra a Valton-Sec tulajdonosának egy másik cége, a Luxury Limousine Service Kft. is megbízást kapott.
