A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Seszták Miklós volt miniszter környezetébe tartozó vállalkozó. Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk Várost alapítvány kurátorának, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török Lászlónak a neve sem ismeretlen Kisvárdán: a férfi korábban Kisvárda idegenforgalmi cégének ügyvezetője volt, jelenleg pedig annak az AV2 Invest Kft.-é, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város). (HVG)
Elvesztette közvagyon jellegét az egymilliárdért megvásárolt nyíregyházi szálloda. Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt.
