K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

A Központi Nyomozó Főügyészség az egykori moszkvai Kereskedelmi Képviselet 17 ezer négyzetméteres épületének értékesítésével kapcsolatban 2013 májusában emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanújával Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövettel szemben. Továbbá Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatóját valamint az MNV Zrt. három volt munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolással, vádolta a Főügyészség. A vagyonkezelési kötelezettség megszegése nyomán az adatok alapján a magyar államot mintegy 80 millió dollár –mintegy 17 milliárd forint – vagyoni hátrány érte. Mindeközben az orosz hatóságok szerint az orosz állam kára a túlárazott vásárlás miatt 72 millió dollár – ennyivel drágábban vette meg az orosz állam, mint amennyiért a magyar eladta - ami alapján büntetőeljárás folyik Oroszországban is. 2017. márciusában jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében.