language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Intézmények:

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

MSZP

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, 1989. óta jelen van az Országgyűlésben. A párt 1989-ben alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt tagjaiból 1989. november 21-én. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt. A 2010-es választás óta ellenzékben politizál. (Wikipédia)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [609]  Oldalak:   <<  <  52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Szegfűk, tulipánok, mákvirágok

Az 1990 és 1994 között lebonyolított privatizációs tranzakciók nemhogy csatornát, hanem a mai napig sűrű forgalmat lebonyolító, széles kommunikációs sugárutat teremtettek az MDF-es politikusok és a KISZ egykori vezetői között. Ez idő tájt közhelyszámba ment, hogy az ÁVÜ irodáinak ajtaján kifüggesztett névtáblákat nézegetve a látogató azt hihette, hogy a KISZ vagy az MSZMP központjában jár. Az MDF politikusai és klienseik alkotta igazgatóság döntései nyomán részben az egykori KISZ-es Csepi Lajos ügyvezető igazgató operatív irányításával óriási értékű vagyontárgyak kerültek állami tulajdonból bagóért magánkézbe.

Máté László is feljelentésre készül

Hamarosan Máté László, az MSZP egykori pénztárnoka is feljelentést tesz az olajbizottság ülésén elhangzott tanúvallomás miatt – tudta meg lapunk. Az olajbizottság a jövő héten folytatja a tanú meghallgatását, Pallag László elnök szerint szeptember végére készülhet el a testület részjelentése.Máté László a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában határozottan visszautasította az olajbizottság június 8-i ülésén meghallgatott tanú állításait. Mint ismeretes, Nógrádi Zsolt a testület előtt azt állította: 1994-ben egy szürke Mercedesszel 750 millió forintot hoztak fel Budapestre Máté Lászlónak.Az egykori szocialista politikus tájékoztatása szerint jogi szakértők dolgoznak azon, hogy miképpen lehet perbe fogni az úgynevezett olajtanút. – Semmi szükség a kapkodásra, amint adottakká válnak a lehetőségek, rögtön megindítom az eljárást – fogalmazott Máté László. Az MSZP volt alelnöke Pallag Lászlót, a bizottság elnökét nem kívánja feljelenteni. Mint mondta: egyrészt nem bízik abban, hogy az Országgyűlés feloldja a kisgazda honatya mentelmi jogát, másrészt Pallag László csupán azt hozta nyilvánosságra, amit a bizottság által meghallgatott személy elmondott. Kiemelte, hogy életében nem találkozott Nógrádi Zsolttal, akinek a nevét is a sajtóból ismerte meg.Nógrádi Zsolt korábban Máté Lászlón kívül több ismert politikust is kapcsolatba hozott kétes olajügyekkel. A tanú által szintén megnevezett Pintér Sándor belügyminiszter, Lezsák Sándor MDF-es parlamenti képviselő, Szabó Iván volt pénzügyminiszter és Zsíros Géza egykori kisgazda politikus már feljelentést tett az ügyben.Az olajbizottságban konszenzus alakult ki arról, hogy folytatni kell a meghallgatásokat. A testület hétfői ülésén döntött arról Pallag László javaslatára, hogy a jövő hét elején folytatják Nógrádi Zsolt meghallgatását, illetve kérdéseket kívánnak feltenni Dunai Imrének, a Horn-kormány volt ipari és kereskedelmi miniszterének. Lentner Csaba (MIÉP) javaslatára döntöttek Pintér Sándor meghallgatásáról is. A bizottság arról még nem határozott, hogy meghallgatja-e Békesi László volt pénzügyminisztert, illetve két korábbi belügyminisztert, Boross Pétert és Kuncze Gábort.Pallag László lapunknak elmondta: szeptember végére készülhet el az olajbizottság részjelentése.
Találatok: [609]  Oldalak:   <<  <  52 53 54 55 56 57 58 59 60 61