language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsszavak:

OLAF-vizsgálat highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [36]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>

Az OLAF szerint szabálytalanok voltak Tiborczék közbeszerzései

Szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban – írja a Wall Street Journal. Az OLAF közölte: a kétéves nyomozás során 35 projektet vizsgált meg, és nemcsak szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett.

Nyilvánossá tenné az Orbán Viktor vejével kapcsolatos jelentést Jávor Benedek

Jávor Benedek levelet írt Lázár Jánosnak, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2011-2015-ös közvilágítási projektekkel kapcsolatos jelentését. Az említett időszakban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége, az Elios nyerte a projektek túlnyomó részét.

Kérdőjeles jelentés a 4-es metró korrupciógyanús beruházásáról

Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és a korábbi SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a Fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés. A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet három kormánypárti és egy jobbikos képviselőből idén februárban felállt metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport terjesztett elő.

420 milliárdos gigatender miatt tettek feljelentést

Valószínűleg olyan súlyos szabálytalanságok történtek a 420 milliárd forintos víziközműépítési tendereken, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon, hogy felvetődhet a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja. Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél, és arra kéri, indítson nyomozást a hatóság – írja a Közérdekvédelmi Központ blog. Nemcsak Polt, hanem a Közbeszerzési Hatóság elnöke is kapott bejelentést.

4-es metró botrány: a közgyűlés elé kerül a fővárosi munkacsoport jelentése

A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista–liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség – jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón.

Alstom-ügy: csőbe húzták Budai Gyulát

Budai Gyula: Tarlós 2011 óta tud az Alstom-ügyről, mégsem tett feljelentést – ezzel a címmel jelent meg az ATV internetes oldalán a korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztossal előző este, az Egyenes beszéd című műsorban készült interjú. A portál beharangozójában a fideszes politikus a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek 2006-os beszerzéséről azt állította: jelentést készített az előnytelen szerződésekről 2011-ben, ám Tarlós István ennek ellenére sem tett jogi lépéseket az ügyben. A főváros vezetője igencsak meglepődött, amikor lapunk az elhangzottakról érdeklődött. Tarlós István megjegyezte, Budai Gyula legalább a Magyar Nemzet Alstom-ügyről szóló korábbi írásait elolvashatta volna, akkor ugyanis megtudhatta volna, hogy főpolgármesterként – akkori helyettesével közösen – már 2011. január 17-én feljelentést tett az Alstom-ügyben.

Szürreális vizsgálódás a 4-es metró ügyében

Demszky Gábor volt főpolgármester (SZDSZ) és egykori helyettese, Atkári János közvetlen utasításokat adott a metróberuházással kapcsolatban – jelentette ki kedden Bánki Erik (Fidesz–KDNP). Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke ezt a testület keddi ülése után szűrte le. Méghozzá abból, hogy a Csalás Elleni Európai Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró építéséről készített jelentése nyomán folytatódtak a bizottsági meghallgatások, és az egyik meghallgatott nem más volt, mint Budai Gyula korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos, szintén fideszes parlamenti képviselő.

„A korrupció melegágya volt a 4-es metró beruházása”

„Minden szál Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, az egykori szabad demokratákhoz, valamint a szocialistákhoz vezet” – állapította meg Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló fidesz–KDNP-s munkacsoport vezetője a testület hétfői ülése után. Szerinte a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjainak meghallgatása nyomán annak ellenére tovább tisztult a kép, hogy a közlekedési céget irányító egykori testület kilenc tagjából csak kettő ment el. A bizottság most is arra volt kíváncsi, hogy mi az igazság a metró több mint 400 milliárd forintos beruházása, valamint a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése körül.
Találatok: [36]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>