A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
(id.) Sánta János József hódmezővásárhelyi vállalkozó. Akkor vált országosan ismertté, amikor az ő ötletei alapján alakult ki a Nemzeti Dohánybolt-rendszer. id. Sánta és dohányos cége, a Continental lett a legnagyobb nyertese a kormány dohány-kiskereskedelem integrációjáról szóló törvényének (Trafikmutyi) . Sánta a tulajdonosa az Országos Dohányboltellátó Kft.-nek, amelynek 2016-os árbevétele közel 517 milliárd forint volt, a nyeresége pedig 3,26 milliárd. Sánta és fia, Sánta János István ezután azzal is bekerült a hírekbe, hogy – miután letarolta a hazai dohánypiacot – beszállt a Napi Gazdaság/Magyar Időkbe is, hogy segítse Orbán Viktort a Simicska Lajos elleni harcban. Később megvált MI-üzletrészétől. Cégei döntően a dohányágazatban tevékenykednek: a Continental Zrt. gyártó, a Dofef Zrt. fermentáló, a Tabán Trafik Zrt. kereskedőcég, a Ventas Coffee Kft. pedig a kávébizniszben utazik. A Sánta-család az utóbbi időben napelemes energetikai fejlesztésekben is felbukkant.
Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült lapunk iparági forrásokból. A kormányzat ugyanis – úgy tudjuk – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást.
