language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Személyek:

Seszták Miklós highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Seszták Miklós

Dr. Seszták Miklós István (Budapest, 1968. október 31. –) magyar ügyvéd, politikus. 2010-től országgyűlési képviselő. 2014-től 2018-ig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. 

 

1998-tól Kisvárda képviselőtestületének tagja volt. Akkoriban Oláh Albert fideszes polgármester támogatásával választották listáról egy helyi civil szervezet színeiben, de 2010-ben a Fidesz más jelöltet indított, amiben Oláh szerint szerepe volt Sesztáknak. Az Index internetes újság forrásai szerint ezóta rendelkezik Seszták akkora befolyással a városi önkormányzat ülésein, mint a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben. A Kisvárda központú egyéni választókerületben 2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselőnek választották. A 2012-es vagyonnyilatkozatok összevetése alapján Seszták Miklós a második leggazdagabb képviselő, csak Veres János volt vagyonosabb nála. (Wikipedia)

 

Seszták Miklós vagyonnyilatkozatai a Vagyonkeresőben

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>

Seszták Miklósék nem aprózzák el, a miniszter köréhez került az Erzsébet hotel

Elvesztette közvagyon jellegét az egymilliárdért megvásárolt nyíregyházi szálloda. Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt.

Seszták beismerése és a Tolvajok utcája: megvan Kisvárda „nettó befizetője”

Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy Magyarország keleti csücskében megbúvó, 17 ezres kisvárosban aligha fog piaci alapon megtérülni az a rengeteg uniós forrás és költségvetési támogatás, amelyet az ötezres, termálvízzel fűtött labdarúgó-, valamint a négy és fél ezres kézilabdacsarnokba, atlétikai centrumba, „egzotikus szegénynegyeddel” ellátott „ökofilmparkba”, teniszakadémiába és lómasszázsközpontba öltek a közelmúltban. A megalomán beruházásokhoz a város önkormányzatának több kisajátítást kellett indítania, ezekkel kapcsolatban több különös elemre bukkantunk. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy hangfelvétel arról is, hogy a nyilvánosan hangoztatott fejlesztéseken túl azért másra is számíthat a finanszírozás kapcsán a fideszes vezetés.

Andy Vajnát sejtik a kisvárdai fürdőberuházás mögött

Milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A háttérben Andy Vajna és egy óriás beruházás is feltűnik.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Seszták miniszter úr nagyon mérges lesz

A kormány nagy hangsúlyt fordít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei integrációs programokra – mondta 2015. december 4-én Seszták Miklós, Kisvárda és környéke országgyűlési képviselője, fejlesztési miniszter. Közel 400 millió forintból valósult meg ugyanis a Kapu 2 – Az északi kertváros szociális jellegű városrehabilitációja, a társadalmi befogadás, integráció feltételeinek megteremtése Kisvárdán program keretében. Mintegy 699 millió forintból – viszonyításképpen: ez több, mint az Országos Roma Önkormányzat éves összköltsége – felújították a Művészetek Házát, és létrehoztak egy Módszertani és Oktatási Központot is a Tordai utcában.

Felcsút-szindróma a Tisza-parton

Üres sörösüveget lóbáló férfit kérdezünk a Tisza-parton fekvő Dombrád peremén, hogy merre találjuk a kompot. Kicsit akadozik idegenvezetőnk nyelve, de megértjük az útbaigazítást. – Egyébként jár a komp? – kérdezzük. – Jár az, persze, kétóránként. Most van három óra, úgyhogy hatkor megy a következő – jön a furcsa válasz, de nem csodálkozunk, mert a Dombrádot Cigánddal összekötő komppal kapcsolatban nem ez a legérdekesebb. Hanem az, hogy ez a 16 millió forintnyi uniós forrásból, a szárazföldi létesítményekkel együtt összesen mintegy 100 millió forintból létrejött beruházás valójában teljesen felesleges.

Vizes vb után: cél a kormánypropaganda

Azt követően, hogy lapunk megírta, egy mindössze 60 másodperces kisfilmet forgatnak a vizes világbajnokság utókommunikációjára szánt 230 millió forintból, a szervezők korrigáltak: mégsem csak egy egyperces alkotás készül. A pontosítás furcsa módon azonban nem lapunkhoz futott be, hanem a 444-hez. A portált a vizes vb szervezői arról tájékoztatták, hogy a Magyar Nemzet állításával szemben kilenc film készül, amelyek közül hat 60 másodperces lesz, de összeállítanak egy-egy 30, 20 és 10 perces anyagot is.

Szabolcsi belharc a fideszes Döbrögik vidékén

Új főigazgatót kapott februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal. Polgári András kinevezése látszólag mínuszos hír, még az állami távirati iroda sem foglalkozott vele. Pedig az eseménynek önmagán túlmutató jelentősége volt: az önkormányzatokat ellenőrző, a helyi polgármestereket felügyelő, a törvényesség őreként működő megyei hivatalban csaknem egy hónapon keresztül totális fejetlenség uralkodott.

„Arra használnak, hogy rajtam keresztül üssék” – interjú Csetényi Csabával, Rogán Antal szomszédjával

A Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba évek óta sorra nyeri az állami reklámtendereket, cége a kormány első számú ügynökségének számít. Egyebek mellett ők hirdették a „kényszerbetelepítés” elleni népszavazási és menekültellenes kampányt, a kormány reformjait, a paksi bővítést, az államkötvények vásárlását. Úgy tűnt, ő viheti a 2017-es kormánykommunikációra kiírt 25 milliárdos gigatendert is, ám végül cégei a 18 megbízásból csupán kettőt, a keret 0,7 százalékát nyerték el két másik kormányközeli vállalkozás mögött. Rebesgetik, hogy kieshetett a pikszisből, mert késett a kifizetésekkel. Ő viszont azt mondja, rajta keresztül Rogán Antalnak üzentek.

Végre kiderült, mi lesz a Puskás székeivel

Eredetileg az volt a terv, hogy kétezer fősnél kisebb települések kapjanak a budapesti Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) ülőhelyeiből a bontás után. Ehhez képest az ennél jelentősen nagyobb, vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel bőkezűen támogatott Kisvárdára például 1900 szék kerül.
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>