A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Dombóvárt egy év megszakítással 2002 óta vezető Szabó Loránd ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés gyanújával emeltek vádat.
A Dombóvárt egy év megszakítással 2002 óta vezető Szabó Loránd ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés gyanújával emeltek vádat. Szabó 2003-ban és 2004-ben testületi felhatalmazás nélkül utalt át 140, majd 26 és 40 millió forintot két cég számlájára, annak érdekében, hogy azt pályázati önerőként feltüntethessék. A pénzt pár nap múlva visszautalták az önkormányzat számlájára, kár nem keletkezett, de formailag megvalósult a sikkasztás. Az ügyben a Pécsi Ítélőtábla kimondta Szabó bűnösségét sikkasztás bűntettébe, és az első fokon megítélt pénzbüntetést felfüggesztett börtönre változtatta, végül a Kúria a sikkasztást felbujtóként elkövetettnek minősítette, de kimondta, hogy a vádlottat nem egyéni érdek vezérelte. Ezzel párhuzamosan Szabó egy másik ügy kapcsán 2009. március 20-án a Hotel Dombóvár éttermében közvetítő útján kétmillió forintot adott át Naszvadi Balázs dombóvári fideszes önkormányzati képviselőnek azzal, hogy vonja vissza a magánvádat egy ellene indított rágalmazási perben – a pénz átadását a HírTV stábja is rögzítette - emellett polgármesterként tanácsnoki állást ajánlott a képviselőnek. Előbbit a magánvádas eljárásban jóvátételre irányuló megállapodásként értékelte a bíróság, utóbbival azonban hivatali visszaélést követett el. Ezt követően Szabó lemondott, de 2010-ben újra polgármesterré választották. A megítélt három év próbaidőre felfüggesztett büntetés azonban nem okozott összeférhetetlenséget a városvezetői poszttal, a bíróság ugyanis előzetes mentesítésben részesítette Szabót.
A bíróság felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntette miatt Szabó Lorándot, Dombóvár polgármesterét 2 év 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
