language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsszavak:

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [82]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Kuna cégei is milliárdokat keresnek a vizes vb-vel

A Trinity International Communications Kft.-t bízta meg a nyári vizes világbajnokság (vb) kommunikációjával az esemény szervezésén dolgozó Bp2017 Nonprofit Kft. – tudta meg a Magyar Nemzet.

Zavar az éterben: nem megy a pénz Felcsútra

Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).

Elkallódó taomilliárdok

Több mint egymilliárd forintnyi taotámogatást használtak fel jogosulatlanul a hazai labdarúgó-egyesületek a rendszer bevezetését követő első három évben, ám a szankciók elmaradtak. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a magyar vízilabdaklubok nagyjából minden tizedik, működésükre fordított adóforintot rosszul költik el, így vissza kellene fizetniük, de az ellenőrzési mechanizmus hiányosságai miatt erre szinte soha nem kerül sor. A szakszövetség ugyan közel 570 millió forintnyi jogosulatlan felhasználást állapított meg, a folyamat azonban ezen a ponton megakadt, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finoman szólva sem kapkodja el az ügyek lezárását. Sokat elárul, hogy csak azt követően került pont többéves ügyek végére, hogy a szaktárcát a vízilabdával kapcsolatos adatokat eredetileg kikérő Transparency International és lapunk is megkereste kérdéseivel.

Megint drágult a vizes vb: „vandálbiztos” beléptető kapuk félmilliárdért

Ismét drágul a 2017-es vizes világbajnokság, ezúttal nettó 495 millió – azaz áfával együtt közel 630 millió – forintot költ az esemény szervezője a vb helyszíneinek beléptetési rendszerére, illetve annak üzemeltetésére – derült ki a hétvégén megjelent Európai Uniós közbeszerzési értesítőből.

Taó: félmilliárd forintot használtak fel jogosulatlanul

Nagyjából minden tizedik működésükre fordított adóforintot jogosulatlanul használták fel a taórendszer bevezetését követő két évben a támogatott vízilabda-egyesületek – ez derül ki abból a levélből, amelyet a Transparency International Magyarország (TI) adatigénylésére küldött a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ). A tájékoztató szerint a szövetség a 2011–12-es, illetve a 2012–13-as idényben összesen 566 millió forintnyi – a társasági adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek átutaló cégektől érkező – támogatásról állapította meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.

Százmilliárdok stadionfejlesztésekre

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

Állami hírzárlat az olimpiai óriásberuházásról

Úgy tűnik, még magasabb fokozatba kapcsolta az állam a sajtóelhárítási rendszerét, ugyanis több minisztérium – köztük elsősorban a Balog Zoltán vezette humán tárca – után már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. sem hajlandó eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének. Az állami szervezetnél több mint harminc nappal ezelőtt érdeklődtünk arról, hogy mi lesz a sorsa annak a Dunához közeli, 16,5 milliárd forintért vásárolt területnek, amit a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. Az MNV Zrt.-nek akkor küldtük el kérdéseinket, amikor már tudni lehetett, hogy a főváros visszavonja az olimpiai pályázatot, azonban semmilyen választ nem kaptunk.

Végre kiderült, mi lesz a Puskás székeivel

Eredetileg az volt a terv, hogy kétezer fősnél kisebb települések kapjanak a budapesti Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) ülőhelyeiből a bontás után. Ehhez képest az ennél jelentősen nagyobb, vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel bőkezűen támogatott Kisvárdára például 1900 szék kerül.
Találatok: [82]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>