A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2013-ban ötödik alkalommal választották újra a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egyetemi hallgatói önkormányzatának (Ehök) elnökét, Török Márkot. A szegedi egyetem elhatározta: véget vet Török Márk egyetemi befolyásának, a történet a bíróságon folytatódik.
2013-ban ötödik alkalommal választották újra a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egyetemi hallgatói önkormányzatának (Ehök) elnökét, Török Márkot. A szegedi ehök elnökét leváltani igen nehéz: a szabályzat szerint az elnök az ehök választmányának is elnöke. A választmány többségét a kari hökök delegáltjai teszik ki, akiknek személyére a kari hök-elnökök tesznek javaslatot - őket viszont az ehök elnöke jelöli. Az így összeállt választmány választja az egyetemi választások tisztaságáért felelős bizottság tagjait. Egyetemen belüli hatalmának túlburjánzása mellett az Ehök számos, olykor átláthatatlan és megkérdőjelezhető tisztaságú tevékenységet folytató gazdasági társasághoz is kötődött.
A tizenkét éve regnáló diákvezér története akkor vett újabb fordulatot, amikor egy 2015. szeptemberi törvénymódosítás négy évre lőtte be a HÖK-ben folytatható aktív tevékenységét a diákoknak. Szegeden azonban máshogy fújt a szél: Török Márkot ismét megválasztották a hallgatói önkormányzat elnökének. A szegedi önkormányzat végül megsemmisítette az erről szóló határozatot, az egyetem dékánjai pedig nyílt levélben szólították lemondásra Törököt. A két fél ügye azóta a bíróságon folytatódik: első fokon az egyetemnek adtak igazat és Török Márk kárára ítéltek.
Rendőrségi ügy lett a Szegedi Tudományegyetem és a szervezet hallgatói önkormányzatának (EHÖK) elnöke közti belháborúból – tudta meg a Magyar Nemzet. Júniusban az intézmény több dékánja nyilvánosan szólította fel lemondásra Török Márk EHÖK-elnököt. Török válaszul nyílt levelet írt, amelyből a Párbeszéd Magyarországért szerint megállapítható, hogy konkrét tudomása van az egyetem alkalmazottai által elkövetett jogsértő magatartásokról, ezért feljelentést tettek, amely miatt nyomozás indult.
