K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Tóth Csaba az MSZP frakcióvezető-helyettese, a zuglói szervezete elnöke, elnökségi tag. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnökként 1983-ban, majd 1986-ban az Agrártudományi Egyetemen szerzett műszaki kereskedelmi szakmérnöki másoddiplomát.

Tóth Csaba pályafutása 2002 körül kezdődött az MSZP gyenge Vas megyei szervezetében. Érkezését követően a helyi párt- és ifjúsági szervezetekbe özönleni kezdtek az új tagok. 2003 tavaszán Tóth már megyei elnökhelyettes volt. 2003 decemberében a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke azt állította, hogy Tóthék megvásárolták az új belépőket, ez magyarázza a taglétszám emelkedését, Tóth és társai gyors pártkarrierjét. Tóthot a vizsgálatot követően az MSZP megyei etikai bizottsága kizárta a pártból, de az országos testület fél évvel később felülbírálta a döntést. Mindeközben Vas megyei elnökké is megválasztották Tóth Csabát. Hiller István akkori pártelnök végül teljes körű tagrevíziót és tisztújítást rendelt el; nyomozás is indult magánokirat-hamisítás miatt, amelyben később Tóth is gyanúsítottá vált. Az ügyészség végül arra jutott, hogy a hamisítás ténye nem bizonyítható – nem sikerült az eredeti okiratok nyomára bukkanni. Tóth később a zuglói szervezet elnöke lett. A 2010-es választáson képviselőjelöltként bukott, ám még abban az évben bekerült az Országgyűlésbe. A 2014-es választáson az összefogás közös jelöltjeként szerzett mandátumot, ahogyan 2018-ban is.

A 2021-es előválasztási kampányban a felmerülő korrupciós vádak miatt az ellenzéki összefogás kihátrált mögüle, Tóth pedig végül visszalépett a jelöltségtől.  2022. márciusában az ügyészség indítványára az Országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt, mely szerint Tóth Csaba zuglói önkormányzati képviselőként 250 millió kenőpénzért (melyen Horváth Csaba zuglói polgármesterrel osztozkodott) intézte el, hogy a zuglói parkolást üzemeltető SIS Parking Kft. nyerje el az önkormányzati megbízást. 2022. őszén az MSZP-székház megvétele ügyében hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.