language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsszavak:

túlárazás / pénznyelő highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Fővárosi politikusokat vesztegethettek meg, nagy erőkkel zajlik a Lánchíd-ügy nyomozása

Továbbra is nagy erőkkel folyik a nyomozás a fővárosi számlagyár ügyében. A botrány kulcsfigurája, Vig Mór exügyvéd jelenleg is börtönben van, a letartóztatását nemrég hosszabbította meg a bíróság, így a férfi nyár végéig biztosan rács mögött marad. A hatóság adócsalás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt is eljárást indított, a szálak pedig a Karácsony Gergely vezette Városházáig érnek.

Lánchíd-botrány: vesztegetés, hűtlen kezelés és adócsalás miatt is nyomoznak

Három bűncselekmény miatt is nyomozást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fővárosi számlagyár ügyében – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került hatósági határozatból. A Karácsony Gergely vezette Városházáig érő botrány kapcsán a hűtlen kezelés, a vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúját is vizsgálja az adóhatóság.

Gyanús ügyletek sora a balliberális pártok vezette Tiszaújvárosban

Több, akár a jogszabálysértés gyanúját is felvető adásvétel zajlott le az elmúlt években a balliberális vezetésű Tiszaújvárosban. Az ügyletekre jellemző, hogy ha a város, illetve annak cége adott el, akkor rendkívül kedvező áron tették, ám ha vásároltak, akkor lényegesen vastagabban fogott a ceruza. A látókörünkbe került egy gyanús megbízási szerződés is, ahol a kifizetéseket aggályos teljesítésigazolások alapján hajtották végre. A város jegyzője állítja: minden ügylet törvényes volt.

A kiskirályok helyett ma már a legnagyobbak döntenek a zsíros üzletekről

Létezett 2010 előtt is, a Transparency International Magyarország (TI) már 2008-ban jelezte: intézményesült a korrupció Magyarországon. Ám a nyolc esztendővel ezelőtti kormányváltással különösen központosítottá és rendszerszintűvé vált a közpénzek átjátszása; korábban a decentralizált séma volt a jellemző korrupcióra, virágzott a kenőpénzfizetés, valamint helyi kiskirályok döntöttek egy-egy megbízásról, napjainkban pedig sokszor igen magas szinteken dől el, hogy mely beruházásoknak melyik cég lesz a kivitelezője – fejtette ki lapunknak a TI ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezt jelzi, hogy a legzsírosabb projektek számos alkalommal Mészáros Lőrinc vagy más kormányközeli oligarcha valamelyik érdekeltségénél landolnak.

Gémesi: Ilyen korrupciót még nem láttam

„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.

Újabb pénzeső zúdul a közszolgálati egyetemre

A közszolgálat fejlesztését nem lehet eléggé megfizetni: a kormány a legfrissebb Magyar Közlönyben jelentette be, hogy új forrásokat ad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eredetileg 17,5 milliárdos uniós támogatással felépített campusának fejlesztésére.

Vizes vb: kétmilliárd marad a Dunában

Durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri fog, hiszen az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és ezt tartották meg az egy esztendővel későbbi vb-re is. Ha a nyolcszoros árkülönbség nem lenne elég megdöbbentő, még ennél is lehet sokkal olcsóbban ilyen létesítményeket építeni: tavaly ugyanis szintén Oroszországban mindössze hárommillió rubelből (13 millió forintból) alakítottak ki versenyhelyszínt.

Milliárdos korrupciót gyanít az LMP a közszolgálati egyetem pályázatainál

Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az „egyetemek gyilkolása és a civilek csillagozása mellett” nem kapott elég figyelmet, hogy az unió ellenőrei rendkívül súlyos visszaélések gyanúját vetették fel az NKE-nél.
Találatok: [10]  Oldalak:   1