language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Akták:

"Városháza-ügy" highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

"Városháza-ügy"

A ,,Városháza-ügy” 2021. november elején robbant ki, miután az Indexen egy, a főszerkesztő által jegyzett cikk jelent meg arról, hogy a főváros vezetése eladná a budapesti Városháza épületét. Állításukat később egy szerződésrészlettel is alá próbálták támasztani, amiről kiderült, hogy a Főváros nincs a szerződő felek között. Az önkormányzat tagadta az értesülést, ám ezt követően egy tervezettnek tűnő médiakampány keretében a kormánymédiában egy Anonymus-maszkot viselő személy robothangon narrált videókat és lehallgatott felvételeket tett közzé a főváros ingatlanügyleteiről és egyéb, ehhez szorosan nem kapcsolódó, ellenzéki politikusokra nézve dehonesztáló magánvéleményekről.

Az egyik videón Barts Balázs, a Fővárosi Vagyonkezelő 2019 előtt kinevezett igazgatója beszél a Városháza eladásáról, amire válaszul az önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, illetve Barts ellen vizsgálatot indult, aminek eredményeképp fegyelmit kapott a fővárosi vezetéstől a lehallgatott beszélgetésben a főváros - az eladást nem támogató - döntésének nyílt kritizálása miatt. Barts a hangfelvételen arra utalt, hogy szándék ugyan lenne az eladásra, de ennek politikai akadálya van - ezzel szemben a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy ugyan valóban mérlegelték a központi helyen fekvő, nagy méretű épület egyes részeinek alternatív hasznosítását vagy eladását, de erről letettek.

Egy másik, lehallgatással készített hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök beszél Gansperger Gyula üzletemberrel, korábbi Wallisos munkatársával a fővárost vezető koalíció körüli „cápákról”. Bajnai és Gansperger találkozójáról egy képet is nyilvánosságra hozott a hangfelvételek szivárogtatója, a találkozó apropója az lett volna, hogy Bajnai véleményét egy olyan befektető szándékait közvetítve kérik ki, aki meg akarja venni a városházát. A tárgyaláson Gansperger Gyulán kívül részt vett Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha és Zentai Péter is – róluk később kiderült, hogy közös cégük, a 2021 elején alapított Southblaze Kft. azért jött létre, hogy a Bajnai-lehallgatás helyszínéül szolgáló Váci út 152–158. szám alatti ingatlant megvásárolják. 

Bajnai a hangfelvételről elmondta, hogy azt megvágták, szándékosan félreértelmezték. A rendőrség 2022 őszén kiadott határozatában megállapította, hogy az egykori miniszterelnök lehallgatása bűntettnek tekinthető, emellett „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az azonban, hogy a lehallgatásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem derült ki. 

Az Anonymus-maszkos alak továbbá azzal vádolta az általa bemutatott hangfelvételekre hivatkozva a Fővárosi Vagyonkezelőt, hogy jutalékért cserébe áron felül értékesítenek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Erre példaként egy Nagytétényi úti telek eladását mutatja be az egyik hangfelvétel, amely 101,6 millió forintért került eladásra. A városvezetés válaszul közzétette a 2019 utáni ingatlaneladások dokumentumait, és arra a korábban is ismert tényre hivatkozva cáfolta az áron aluli eladást, hogy a fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat 74 millióra mérette fel a telket, amire elővásárlási joga is volt, mellyel ugyanakkor nem élt. A telket egy Gansperger Gyulához köthető cég vette meg. Az ingatlaneladások ügyében a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, ami megállapította, hogy az ingatlaneladás átláthatóan működik, jutalékos rendszer és irányított pályáztatás nélkül. A szerteágazó hangfelvételekben továbbá közös, hogy azon egy Berki Zsolt nevű "közvetítő" jelenik meg központi figuraként, aki befolyással lehet a Főváros nevében eljáró Vagyonkezelő pályázataira. Miközben a kormánymédia Ganspergert és Berkit a Karácsony-féle városvezetés korrupt kijáróembereiként igyekezett bemutatni, az ellenoldal szerint Gansperger a Fidesz gazdasági háttérembere, Berki pedig 2019 előtt még aktívabb volt a fővárosi ingatlanok körül.

2021 decemberében a Rendőrség házkutatásokat tartott az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban, többek között a Fővárosi Vagyonkezelő székházában és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes otthonában is. Az ellenzéki városvezetés politikailag motivált eljárásról beszél, a szervezett "titkosszolgálati eszközökkel történő" lehallgatások miatt a kormányt teszi felelőssé és rágalmazás miatt tett feljelentést. Az NNI 2022 őszén indított nyomozást az ügyben: befolyással üzérkedés gyanújával több tanút is kihallgattak. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. Emiatt Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tett feljelentést.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Városháza-ügy kulcsfigurája: F…sz tudja, hova tettek Karácsonyék 200 milliárd forintot

A baloldali vezetésű főváros sleppjére költhették el Karácsony Gergelyék azt a 200 milliárd forintos tartalékot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott utódjára 2019-ben – állította a Városháza-ügy kulcsfigurája egy beszélgetés során. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik.

Több gyanúsítottat is kihallgatott a rendőrség a Városháza-botrányban

Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.

Olasz befektetői köröknek is felajánlották a Városházát

Bár Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa az orosz Rahimkulov családban látta a lehetséges vevőt a Városházára, a Mediaworks Hírcentruma olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlották a patinás épület megvásárlásának lehetőségét.
Találatok: [3]  Oldalak:   1