Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
Az állam 10 helyett 15 milliárd forinttal támogatja Budapest 2024-es olimpiai pályázatát, a finanszírozásba – a tao mintájára – cégek is beszállhatnak. Ez is közvetett állami támogatást jelent. Közben Rogán Antal szomszédjának ügynöksége 360 millió forintért népszerűsíti az olimpiai mozgalmat. A MOB sürgősségre hivatkozva kerülte ki a nyílt közbeszerzést.
A 2024-es budapesti olimpiarendezés támogatói szerint az esemény soha nem látott fejlődést hozna az országnak, ám az eddigi tapasztalatok szerint ezeken a játékokon csak veszíteni lehet. Magyarországon pedig tényleg minden adott ahhoz, hogy óriási veszteséget hagyjon maga után a világ legnagyobb sportrendezvénye. Igaz, néhányan már most jól jártak.
A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint Borkai Zsoltnak, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének teljes tisztújítást kellene követelnie a Magyar Paralimpiai Bizottságban.
„Janicsot el kellene engedni, amíg a magyar sportdiplomáciára még jobban és még súlyosabban nem ég rá ez a történet. Pillanatnyilag egyre nagyobb a blama, és a java még hátravan, ne adj isten, egy kétéves eltiltással” – véli Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője. Ma az is kiderül még, hogyan dönt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, tényleg mindenáron akarják-e azt a 150 ezer eurós lelépési pénzt, csak mert egy hatalmas bajnok haza szeretne térni és a továbbiakban hazája színeiben versenyezne.
A kormányváltás óta tizennégyszer módosították a 2004-es sporttörvényt. Ennyi nekifutás után sem biztos azonban, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. A cél nemes: csökkentenie kellene a presztízsharcokat, erősítenie az érdekérvényesítést, a pénzügyek átláthatóságát, és megalapoznia az ésszerű finanszírozást.