K-Monitor Adatbázis

Hogyan esett szét Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztősége? Kik voltak a szereplői a botránynak? Mi lett a szétszéledt szerkesztőség tagjainak sorsa, és kik léptek a helyükre? Az Origo-botrány rövid krónikája.

Lezárult az a belső vizsgálat a Magyar Telekomnál, az Origo Zrt. tulajdonosánál, amelyet Pethő András, az Origo újságírója mellett a cég felsővezetése kezdeményezett Sáling Gergő főszerkesztő nyár eleji távozása után. A Telekomtól november elején távozó három menedzser, köztük Vaszily Miklós Origo-vezér távozása azonban nem ezzel függ össze, hanem, hogy a menedzserek a Telekomhoz lazábban kötődő Origóval képzelték el jövőjüket.

Információink szerint nem csak Sáling Gergő volt Origo-főszerkesztő júniusi leváltása áll amögött, hogy távozott Vaszily Miklós, az Origo Zrt. Vezérigazgatója, Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese és Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója is. Mindhárom vezetőt váratlanul érte a kényszerű szakítás. Több fejlesztés is késhet.

A korrupció csatornáit vagy az együttműködés platformjait nyitják meg a stratégiai megállapodások? A TI legújabb tanulmánya szerint mindkettőt és egyiket sem.

A volt főszerkesztő-helyettes szerint politikai jellegű befolyásolási kísérletek érték a szerkesztőséget.

Sáling Gergő főszerkesztő és az Origo Zrt. vezérigazgatója június 2-án beszélték meg, hogy Sáling nem lesz tovább főszerkesztője a Magyar Telekom újságjának.

Politikai nyomásra kellett távoznia az origo.hu főszerkesztőjének. Ezt állítja egy, az internetes lap tulajdonosának, a Magyar Telekomnak írt levelében a lap korábbi főszerkesztő-helyettese, Pethő András.

Közel egy éven keresztül figyeltette, vizsgálta a kormány az RTL hírműsorait, majd megállapította, hogy a tévé elfogult a kabinettel szemben, túl sok „negatív” hírt közöl, pedig a TV2 kiegyensúlyozottabb. A hvg.hu birtokába került vizsgálat információink szerint szerepet játszott abban, hogy a kormánypárt viszonya megromlott az tévétársasággal, mely végül a reklámadó fő célpontja lett. Az elemzés szerint az RTL még szegény gyerekeket is bevetett, hogy rossz színben tüntesse fel a rezsicsökkentést.

Jól megy a Telekom-leány T-Systemsnek: részvevője a Bubi és a Futár projekteknek, állandó szereplője a kormányzati beszerzéseknek, víziközmű kataszter készít, szállít például a NAV-nak és a nemzeti dohánykereskedőnek is.

A szektor nyereségét elszippantó, büntető jellegű reklámadó, illetve az Origo, a vezető hazai portál főszerkesztőváltása is azt bizonyítja, hogy a kormányalakítás idején különösen nehéz idők járnak a médiára. Közös a két történetben, hogy egyaránt megzavarták a Sanoma-csoport eladását, illetve azt a tervet, amely szerint a Sanoma digitális portfóliója az Origóval integrálódna.