K-Monitor Adatbázis

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette.

Ha ő telefonál, az olyan, mintha Orbán Viktor hívna. Így emlegetik kormányzati körökben azt a Győri Tibort, aki eddig tanácsadóként dolgozott a miniszterelnök mellett, június eleje óta azonban már államtitkári rangban tevékenykedik. A nyilvánosságot kerülő Győri az egyetem óta ismeri Orbánt, és feltűnt a Fidesz körüli gazdasági háttér építése közben is.

Az elmúlt évtized két legnagyobb hatású, szövevényes gazdasági bűnügyének vizsgálati időszakában egymás után bukkantak fel a politikusok nevei. A tárgyalási szakaszra elfogytak.

Az ellenzék által Fidesz-közelinek nevezett cégek ügyében folyamatosan érkeznek be az információk a könyvvizsgálóktól a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A Legfőbb Ügyészség megküldte Németországba azokat a kérdéseket, amelyeket az illetékes hatóság tanúkihallgatásán Kaya Ibrahimnak feltesz.

Sokak számára a Postabank csak egy "gennyes fekély" volt a gazdaság testén, amelynek ma már nincsen szüksége egy olyan pénzintézetre, ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg. A fekély kivágása sokba került: a központi költségvetés csak tavaly 152 milliárd forintot fordított a pénzintézet rendbetételére, a végső összeg pedig várhatóan megközelíti a 300 milliárdot.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerződések fénymásolt példányait mutatta be szerdán.