K-Monitor Adatbázis

Ismét csődközeli helyzetben van a Malév, pedig több tízmilliárd forintot költöttek rá az adófizetők pénzéből az utóbbi tíz évben. Számvetés az okokról és a következményekről. Első rész.

Magyarországot és hazai üzleti vállalkozásokat érintő több európai uniós vizsgálat és eljárás végére kerülhet pont a következő hónapokban, ezeknek számottevő költségvetési kihatásai lehetnek.

Az idén már 25,5 milliárd forint közpénzt elnyelt Malévot vinné a kínai Hainan-csoport; rajta kívül orosz befektetők is tettek ajánlatot, ám a tárgyalások döcögnek.

Egy titkos minősítésű friss WikiLeaks távirat szerint 2009 februárjában az amerikai diplomaták számára kiderült, hogy a látszattal ellentétben a Malév-részvények többségét nem magyar magánszemélyek, hanem teljes egészében a moszkvai központú Vnyesekonombank birtokolja. Az amerikaiak gyanúja szerint a magyarok látszólagos bevonásával akarták kijátszani az oroszok a nemzeti légitársaságokra vonatkozó uniós szabályokat.

Megszellőztetett amerikai diplomáciai jelentések szerint a légitársaság veszteséges működése amerikai érdekeket sért.

Zajlik az adok-kapok az Európai Bizottság és a kormány között a Malévnak kreatív technikákkal juttatott állami pénzek kapcsán. Az ügy még az idén eldőlhet, ám a lehetséges végkifejlet egyáltalán nem rózsás. Brüsszelben várhatóan jogellenesnek minősítik majd az elmúlt évek állami praktikáit, így a Malév 70–100 milliárd forint visszafizetésére kényszerülhet.

Öt hónap alatt előteremtette az állam az adósságának idei finanszírozásához szükséges 4 milliárd eurót. Így az idén az sem okozhat gondot, ha nem jól sül el a Széll Kálmán-terv, vagy tovább romlik a nemzetközi befektetői klíma.

Húszmilliárd forintnyi újabb összeggel kellene kistafírozni a Malévot. A korábbi állami juttatásokat az Európai Bizottság vizsgálja.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök büntetőjogi felelősségét mindenképpen vizsgálni kell – vallja Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sukorói kaszinóprojektről.

Hivatalos vizsgálati eljárást indít az Európai Bizottság annak érdekében, hogy "az uniós állami támogatási szabályok alapján megvizsgáljon számos olyan támogatási intézkedést, beleértve több tőkeinjekciót és tulajdonosi kölcsönt, amelyeket a magyar hatóságok a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.-nek nyújtottak a társaság privatizációjával és visszaállamosításával kapcsolatban".