K-Monitor Adatbázis

A rendszerváltó pártok - a hatalmas ingatlanvagyont örökő utódpárthoz képest - "feltőkésítésre" szorultak , ennek a folyamatnak volt az egyik szimbolikus pillanata a székházügy. A Fidesz és az MDF - mivel korábban a választási eredményükhöz képest kevesebb négyzetméterhez jutottak - egy hatpárti megállapodásból kiindulva felhatalmazták a kormányt arra, hogy a többi pártéhoz hasonló elbírálás alapján rendezze a két párt igényét. A botrányt az váltotta ki, hogy az MDF és a Fidesz közösen eladta a frissen megszerzett ingatlanokat, és - a velük szemben állók szerint - az őket megillető résznél többet juttatott nekik a kormány. 

A diktatúra lebontásáért harcoló ellenzéki pártok az első szabad választások előtt használatba kaptak székházakat. Akkorákat, amekkorák épp jutottak nekik. Az ország fölött évtizedeken át diktatúrát gyakorló párt jogutódja, az MSZP viszont hatalmas ingatlanvagyon tulajdonosa maradt. Hosszú viták után az akkori hat parlamenti párt megegyezett egymással, és a megegyezés alapján az Országgyűlés 1991. szeptember 17-én 85 százalékos többséggel elfogadta „az 1990. évi országgyűlési választásokon minősített pártok részére székház juttatásáról szóló” 1991. évi XLIV. törvényt

 Simicska Lajos és Varga Tamás a Fidesz, Kollár K. Attila az MDF részéről tárgyalt a megoldásról. A tárgyalások eredményeként az MDF vezette kormány 1992. április 16-án titkos határozatban két igen értékes belvárosi épületet adott át a két párt megosztott tulajdonába. Az Erőterv épületét (Széchenyi rakpart 3.) és a volt Magyar Királyi Tiszti Kaszinót (Váci utca 38.). A Fidesz ezen felül még az Andrássy út 105. tulajdonjogát is megkapta. Nyilvánvaló volt, hogy a két párt nem kíván közös épületekben tevékenykedni, és az is, hogy egyik közös épület sem alkalmas pártszékháznak.

A jogosulatlan többletjuttatás nagyjából megfelelt a tiszti kaszinóból juttatott vagyonrészeknek. A tiszti kaszinót a két párttól azonnal megvásárolta irreálisan magas áron, 1 milliárd 530 millió forintért a magyar állam többségi tulajdonában lévő Magyar Külkereskedelmi Bank. A döntéshozók ennek az összegnek az „adóoptimalizálásáról” is gondoskodtak. Az MKB „előszerződést” kötött a két párttal 1992 szeptemberében, s rögvest kifizette a vételár 90 százalékát. Decemberben megszavazták a párttörvény módosítását, mellyel január elsejei hatállyal eltörölték a pártok áfafizetési kötelezettségét, s ezután kötötte meg az MKB és a két párt 1993. január 11-én a végleges szerződést. Így jutottak hozzá gyorsan a pénzükhöz anélkül, hogy áfát kellett volna fizetniük. A két párt tisztán másfél milliárd forintot markolt ki a közpénzből törvényes alap nélkül. Ez mai értéken mintegy 11 milliárd forint.

Az Állami Számvevőszék a Fidesz–MDF-székházügy vizsgálata során nem talált utólagos intézkedéseket követelő szabálytalanságot. 1993. októberében a parlament úgy döntött, hogy nem foglalkozik az MDF–Fidesz-székházügy körülményeivel. A székházügy (és a hozzá kapcsolódó állítólagos politikai paktum) hozzájárult ahhoz, hogy a pártot elhagyja annak Fodor Gábor vezette liberális szárnya. A Fidesz a befolyt pénzből gazdaságilag önállóbbá vált, megkezdődhetett gazdasági hátországának kiépítése (pl. a Mahir privatizációjával), főként Simicska Lajos részvételével. A Töröcskei vezette Magyar Hitelbank a székházügyben megszerzett ingatlanokra bejegyzett jelzálog fejében bőkezűen hitelezte a Fidesz és az MDF 1994-es választási kampányát. 

forrás:

http://nol.hu/archivum/20130525-eroterv_es_kaszino_volt_botrany_lett-1388633

http://nol.hu/archivum/20130525-az_artatlansag_elvesztese-1388627