K-Monitor Adatbázis

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

Összességében ismét tízmilliárdokkal gazdagodott Orbán Viktor közvetlen környezete: családtagjai, barátai, illetve azok rokonai és üzlettársai. A koronavírus-járvány második évében szépen fialtak a NER kedvezményezettjeinek érdekeltségei.

Rejtőzködve ugyan, de már a gazdaglistákon is feltűnhetett Balásy Gyula, aki szinte véletlenül lett az Orbán-kormány legfontosabb – és legvagyonosabb – kommunikációs intézője.

Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.

A 100 Leggazdagabb magyar listáján jelentősen növelte előnyét Mészáros Lőrinc, az első tízben nagyon ugrott előre Jellinek Dániel. A 100-ak összvagyonának csak a az egy éves növekménye akkora, mint amekkora az első ilyen listán szereplők összes vagyona volt 2002-ben. A lista egyik szereplője inkognitót kért, de van tippünk, ki lehet.

Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.

A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás.

Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére.