K-Monitor Adatbázis

Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány Kabinetirodája kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához.

Az állami hirdetések teljes kontroll alá vonását követően a piacon is megpróbálna teret nyerni a kormány, de itt azért annyira nem könnyű.

12 milliárddal több pénzt kapnak az ideihez képest.

Egy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.

A közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon átláthatatlanul működik. A médiatörvény olyan sajátos konstrukciót alakított ki, hogy a valódi pénzköltés felett nincs társadalmi kontroll, a törvény szerint definiált közszolgálati médiaszolgáltató pedig tavaly mindössze 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre, illetve gyártásra. Urbán Ágnes összefoglalója.

Még annál is sokkal több pénzt kapnak a focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.

230 millió ezért a filmért? Jézus Úr Isten. Hát ez kurva jó. Így reagált egy filmes szakember, amikor megtudta mennyiért készülhetett az a szűk 3 és fél perces videó, ami állítólag a vizes világbajnokság utókommunikációját szolgálta volna. A “kampányról” sokat elárul, hogy hosszú hónapokig próbáltuk kideríteni, konkrétan mire ment el a negyedmilliárd forint, de csak a közelmúltban sikerült megszereznünk a filmet.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

A kormány 2016-os kvóta-népszavazási kommunikációjának részeként bonyolították le a vidéki közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. buszain futó “vidéki jármű” kampányt. Az alig kéthetes reklámmegjelenés során a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nettó 80 millió forintot buszoztatott meg. Megszereztük a kampány hivatalos dokumentációját, ami alapján könnyen lehet, hogy ennek az összegnek több mint a felét feleslegesen költötték el, csak a nyomdai munkára mintegy 27 millió forintos túlszámlázás történhetett. Bár nem milliárdos tételekről van szó, az ügy mégis tanulságos: egyrészt betekintést enged a keretszerződéseken belüli, egyedi megrendelések világába, másrészt bizonyítékokkal szolgál a Kabinetiroda hanyagságára, valamint a közbeszerzés nyertesei által a valós munka ellenértékén felül szerzett milliókra.

Megvizsgálja a főváros, hogyan hirdethetett két évig ingyen és engedély nélkül a budapesti villanyoszlopokon Garancsi István reklámcége. A Fővárosi Önkormányzat egyúttal támogatta az oszlopok reklámcélú hasznosítását, de a pályázaton egyelőre akár az érintett Esma Zrt. is indulhat. A közgyűlés arról is döntött, hogy egymilliárd forintból korszerűsítik a budapesti közvilágítást. Tokody Marcell jobbikos képviselő itt a miniszterelnök vejét emlegette, mikor túlárazásról beszélt.