K-Monitor Adatbázis

Azzal a magyarázattal szüntette meg a nyomozást még februárban a Fővárosi Főügyészség az MTVA lehallgatási botrányában, hogy nem történt bűncselekmény, mert tiltott módon adatot szerezni (így például lehallgatni) csak lakásban lehet, irodában nem. Most ezt az indoklást hagyta jóvá a Kúria - derül ki az MTVA közleményéből.

„A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, és ennek eredménye alapján a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette” – írta szerdai válaszának első felében az ügyészség. Azzal magyarázzák a döntést, hogy a „töretlen jogalkalmazói gyakorlat” értelmében „az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”.

Ez a protokoll teljesen másként működik, mint ahogy a média beállítja: bár a törvény szerint valóban vannak olyan épületek, objektumok, amelyek védelmében Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), a Belügyminisztériumnak (BM), vagy a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) is van feladata, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy naponta vagy hetente odamegy valaki mondjuk az AH-tól ellenőrizni - vázolta lapunknak Tarjányi Péter, miután arról kérdeztük, hogyan lehetett bepoloskázni a közmédia vezetőinek irodáit, ha az említett szervezetek látják el az épület védelmét.

Továbbra sem tudjuk, ki és miért hallgatta le a közmédia vezetőit. Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában és két másik vezető szobáiban találtak lehallgató-berendezéseket tavasszal. A rendőrség Enyedi Csaba kabinetvezetőt és Vas Imre üzemeltetési igazgatót gyanúsította, de túl kishalak ők ahhoz, hogy ilyesmit megpróbáljanak. Nem biztos, hogy a jelenlegi vezetés volt a lehallgatás célpontja.

Márciusban lehallgató készüléket találtak az MTVA megbízott vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tárgyalójában. Az eszköz egy véletlenből kifolyólag vétette észre magát: egy heves esőzés után beázott a tárgyaló, az üzemeltetők leszedték a kábelcsatorna fedelét, ahonnan leesett egy mikrofon.

Nem csak Vaszily Miklós vezérigazgatót, de más vezetőket is megfigyeltek a közmédia központjában. Poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat. Csak olyasvalaki rendelhette meg a megfigyeléseket, akinek bejárása volt a hermetikusan biztosított igazgatói helységekbe. Nyilvánvalóan politikai célból történtek a megfigyelések.

Hogyan esett szét Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztősége? Kik voltak a szereplői a botránynak? Mi lett a szétszéledt szerkesztőség tagjainak sorsa, és kik léptek a helyükre? Az Origo-botrány rövid krónikája.