Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.
A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével.
A kormány dicséretét sulykoló kommunikációs gépezet egyértelműen a „baráti” beszállítókat és médiafelületeket részesíti előnyben.
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.
Decemberben és januárban hat nagy reklámkampányt rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 4 milliárd forint értékben. Ebből a legdrágább a Stop Soros kampány volt, amire rögtön az elején 2,46 milliárdért rendeltek hirdetéseket. Emellett elment 252 millió a nyugdíjasok karácsonyi utalványának, bő 355 millió egy parlamenti határozat, és 676 millió a kormány eredményeinek reklámozására. Az adatokért 17.600 forintot kért a Kabinetiroda, de az egyik iratot kétszer is olvashatatlanul küldte el.
1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.
