K-Monitor Adatbázis

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Elszipkázott Samsung-adóbevételek, minisztériumi források jutottak el olyan szervezetekhez, amelyek a kampányban a fideszes képviselőket segítik. Az ÁSZ mindezt tétlenül nézi, a Fidesz pedig egyéb módszerek mellett álcivilek finanszírozásával veszi semmibe a kampányköltési plafont.

Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.

Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontunk szerint ez az ügy közügy, hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó.

A Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a 100 millió forintot. Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött.

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.

A kormánypárti megmondóembereket képző Megafon Központ ugyan 2020 nyarán már indított egy képzést, hogy hangosabbra csavarja a kormányzati propagandát a közösségi médiában, most pedig újra tréningre hívják a jobboldali influenszereket. Finanszírozásukkal kapcsolatban bőszen mutogatnak adományozóikra, ám hogy a súlyos tízmilliók kitől jönnek be és a központ hogyan gazdálkodik vele, azt sűrű homály fedi.

A Petőfi-emlékévre, 2023-ra nagyszabású történelmi film készülhet 1848. március 15-éről és a márciusi ifjakról, amelynek előkészítésében Rákay Philip kommunikációs szakember is részt vesz. Rákay az elmúlt években sikeres tanácsadóként tevékenykedett, de tavaly ősszel visszatért a közéletbe, és elindította Facebook-csatornáját a "patrióta értékrend" közvetítésére.

Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.

Megafon Központ néven indított nemrégiben egy igen sajátos, „digitális inkubátort” Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója annak érdekében, hogy a jobboldali, kormánnyal szimpatizáló fiatalokból „profi Facebook-harcost” képezzenek ingyenes tréningek segítségével. Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről.