K-Monitor Adatbázis

2011-ben megszűnt az egyszerre hőt és áramot is előállító erőművek támogatása. Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel, ami lehetővé tette ugyan az árak alacsonyan tartását, de a hiányt pótolni kellett. A kormány rendeletet hozott arról, hogy hiánypótlás céljából ingyen igénybevehető a Magyarországot Ausztriával összekötő gázvezeték, a HAG (normális esetben - az EU előírásainak megfelelően - a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek egymással). 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá a rendeletet, amely szerint az 585 millió köbméteres hiány pótlására aukció nélkül egy éven át 2,9 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra a HAG-on keresztül. A behozatalra felhatalmazott két cég az MVM gázkereskedelmi cége (MVMP) illetve az E.on volt, utóbbi gázüzletágát 2013-ban a magyar kormány felvásárolta, így azóta az MVMP az egyedüli kedvezményezett. A rendelet hatálya ugyan 2012-ben lejárt, de azóta is minden évben egy évvel meghosszabbításra kerül.

A MET szerepe a következő: a cég egy leányvállalata nyugaton megvásárolja a gázt, amely olcsóbb, mint az, amelyik Oroszországból érkezik hozzánk. Ezt az osztrák-magyar határon eladja az MVMP-nek, amely ingyen áthozza Magyarországra, majd minimális felárral visszaadja a MET-nek, amely azután szabadon értékesítheti az olcsó gázt. Az állam tehát a saját kárára hozott helyzetbe egy piaci szereplőt, amelynek ráadásul a tulajdonosi háttere nehezen átlátható: a MET 50%-ban a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore cégháló áll. Ezen cégekben többek közt a Videoton-tulajdonos Garancsi István és különböző orosz vállalkozók is érdekeltek lehetnek. Feltehetően a MET-ügy eredménye, hogy az energiaszabályozás miatt 2015 márciusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A Napi Világgazdaság 1991-ben vált ki a Világgazdaság nevű lapból, majd mikor a Magyar Gazdasági Kamara beperelte a napot a névhasználat miatt, 1992-ben nevet váltottak Napi Gazdaságra. A Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t, mint a lap kiadóját. 1998-ban a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót. Az árverés után a részvények 40%-át megvette a szerkesztőség tagjaiból álló Napinvest Kft. 2006-ban a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. tulajdonrészét így 100%-os tulajdonrésze lett. 2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) megvette a kiadó 50%-os tulajdonrészét. 2013 augusztusában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett az új tulajdonos, ami a lap kormánypárti fordulatát vetítette elő. A korábbi honlap, a napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló lett. A Napi Gazdaság nyomtatott lapja ezután kormánypárti irányultságú lett. 2015. április 20-án megvásárolta a lapot kiadó céget Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője. Az újság 2015. szeptember 1-től kinézetett és nevet váltott, innnetől Magyar Idők néven jelent meg.