K-Monitor Adatbázis

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

Új eljárásra utasította a Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn a 4-es metró beruházásával összefüggő ügyben a másodfokú bíróságot azzal, hogy érdemben kell vizsgálnia a BKV kartellező cégekkel szembeni kártérítési igényét.

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára?

A birtokunkban lévő Strabag-dosszié - amellett, hogy betekintést enged a tiltott pártfinanszírozás módszertanába - a 2002 óta tartó időszak politikatörténetét is új megvilágításba helyezi.