K-Monitor Adatbázis

Az ország második leggazdagabb embere Békés megye leszakadó keleti csücskébe is betette a lábát. A helyieknek azonban nem hozta meg a remélt felvirágzást az új földesúr érkezése. Alig vették meg Mészáros Lőrincék a Hidashát Zrt-t, máris nyertek 415 millió forintot a tehenészetre (A Csabatáj Zrt pedig 200 millió forintot nyert uniós pályázaton a tojástermelés korszerűsítésére). A cégcsoport weboldalán térkép mutatja az érdekeltségek elhelyezkedését, lényegében a fél országot lefedik. (A másik felét Csányi Sándor cégei hálózzák be.) A milliárdos birodalom azonban egyelőre nem sok hasznot hoz az egyébként köztudottan leszakadó térségnek. Sokan azzal töltik a szabadidejüket, hogy a fizetésüket kiegészítsék az utak mentén virágzó bodzagyűjtésből.

SIMONKA GYÖRGY PUSZTAOTTLAKAI POLGÁRMESTER - MILLIOMOS AGRÁRVÁLLALKOZÓ - írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek.

Alig egy hónapon belül 13 közbeszerzést bonyolított le egy Békés megyei alapítvány, amelyet éveken át Simonka György fideszes parlamenti képviselő rokonai és barátai vezettek. Korábban is százmilliókról döntött, most is ebben a nagyságrendben fog, székhelye mégis egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódé.

Húsz település, majd félezer ember, sertések, fóliasátrak – egy új típusú békési foglalkoztatási rendszer főszereplői és kellékei. Minden adott volt a sikerhez 2015-ben, hogy három év múltán a kistermelők saját lábra tudjanak állni. Csakhogy a program alig egy esztendő alatt elsorvadt. Ma már világosan látszik: a projektet felügyelő belügyi tárca szép csendben kifarolt az egyre botrányszagúbb történetből. A gondok akkor kezdődtek, amikor megjelent a történetben a fideszes Simonka György és köre. Tetézte a bajt Voldemort Nagyúr felbukkanása, keresztbe is tett a projektnek. Utánuk maradt a csődözön.

A későkádári idők reformista tsz-elnökeit idéző mentalitású polgármesterrel, mintaüzemekkel, május elsején táblákkal vonuló közmunkásokkal, háztájival, kockás papíron abszolvált „árképzéssel” mintha újra életre kelt volna a szocializmus a kőkeményen fideszes Jász-Nagykun-Szolnok megye kellős közepén. A faluban meghatározó tulajdonos az önkormányzat: az övé a mozgóbüfé, az „ifjúsági szórakozóhely”, a virágbolt és a tüzép telep. De az önkormányzat a legnagyobb munkaadó is: évről évre százhúsz közmunkás serénykedik az önkormányzat üzemeiben. A tiszatenyői polgármester nem tett mást, csak kimaxolta mindazt, amit a közmunkarendszer lehetőségként kínál.

A Benefícium által felvásárolt ingatlanok többsége szemetes, gazos, ahol viszont dolgoznak az önkormányzat közmunkásai, ott az elszámolásokkal van baj: ilyenek ugyanis egyáltalán nincsenek. Viszont közmunkásként fizetik az Orosz-féle politikai szervezet aktivistáit, és a polgármester a település egyéb erőforrásait is rendszeresen használja politikai projektjeihez. A képviselőtestület által el nem fogadott 2015-ös zárszámadásban mindenesetre 74 millió forint elköltését annyival intézné el a polgármester, hogy dologi és folyó kiadások.

Békéscsabán árulni kezdték a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit. A mezőhegyesiek tiltakoztak, közben úgy tudjuk, Lázár János a kisvárosba megy tárgyalni.

Százával találhatók önmagát ismétlő, és ezért szinte teljesen érthetetlen részek abban a négy tanulmányban, amelyeket a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) rendelt meg uniós forrásokból az Emberi Erőforrások Minisztériuma uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárának korábbi kft-jétől.

Október 12-én, hétfőn bukkant fel egy pályázat az uniós forrásokat kezelő Széchenyi 2020 honlapján. A Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében címet kapta, és a kiírás szerint a célja "olyan szakmai hálózatok és együttműködési csatornák kialakítása, melyek elősegítik a fenntarthatóságot, a szociális gazdaság fejlesztését célzó beavatkozások eredményeinek rendszerszerű hasznosulását.".