A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús gyakorlatáról. Ángyán mostanra az utolsó előtti egység, Vas megye adatainak a feldolgozásával is elkészült. A legfrissebb tanulmányból kiderül: a kis, családi gazdaságok helyett itt is sokszor csak a földárverések idejére agrárvállalkozóként bejelentkező mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, testnevelő tanár, sportmenedzser, ingatlanos nagyvállalkozó, műszaki informatikus, gépjármű javító/-karbantartó, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedő, fogtechnikus és panziótulajdonos jutott földekhez.
Ács Sándorné drámai képei és szomorú közleménye.
Nem Mészárosék voltak az egyetlenek, akik nagybirtokosként hagyták el az árverési termet. A nagy nyertesek között van egy agrárcég topmenedzsere és egy fiatal budapesti testvérpár is.
Kedvezményes földbérleti díjak, könnyen hozzáférhető uniós források, adó- és egyéb kedvezmények: kik lesznek azok, akiknek a magángazdaságai a hazai agrárszektor különleges státuszú zászlóshajói lesznek? Csányi Sándorról már tudunk, a továbbiaknak a napokban kell eldőlniük.
Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei is a vesztesei lehetnek az állami földek privatizációjának. A gazdaságokat ugyanis osztályozzák: megtarthatják-e vagy árverésre kell bocsátaniuk az általuk művelt területeket? A fő döntési szempontnak a Fideszhez való viszony látszik.
Az általad imént említett GSD-csoporthoz tartozó GSD Agrárprodukt Kft-t 2010-ben illegális növényvédőszer-használat miatt büntették meg. De ki is Helmuth Gsuk, és hogyan került a hazai ügyekbe?
Helmut Gsuk német állampolgár. Saját bevallása szerint: „hazajár Magyarországra”. Itt, különböző formában mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponálhat”. A gazdasági érdekcsoportok vezetőinek többségéhez hasonlóan ritkán nyilatkozó, rejtőzködő típus. Nevét is csak egy szövevényes cégháló, a legerősebb magyarországi agrár-milliárdosokhoz tartozó GSD-csoport mátrixában lehet fellelni, fényképére pedig fotóarchívumokban is nehéz rábukkanni. Ő az, aki 2006-ban a sopronhorpácsi cégével, az említett GSD Agrárprodukt Kft-vel megvásárolta a 2001-ben Zászlós Tibor irányításával elprivatizált Mezőfalvai Mg Zrt-t. A cég 2007 óta – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül, a Dorogi Árpád, Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát is jelentősen csapoló – GSD-csoporthoz kapcsolódik. A mezőfalvi privatizációt levezénylő és abban jelentős tulajdont szerző Zászlós ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, és továbbra is a Mezőfalvai Mg Zrt vezérigazgatója. Helmut Gsuk tehát – aki a Mezőfalva Invest Zrt vezérigazgatója, azaz Zászlós Tibor közvetlen főnöke, a Dorogi-Gsuk-Zászlós trió erős embere – vélhetően jelentős háttér-befolyással rendelkezhet a hazai agrár- és vidékpolitikára.
Elkeserítő a vidékpolitika Lázár János vezérelte átalakítása – véli a Fidesz volt államtitkára. Szóba került Nyerges, Simicska és Csányi is, Kishantossal pedig példát statuálnak szerinte. A baloldalról elmondta: kétpárti maffia pusztít az agráriumban. Ángyán jövőre nyugdíjba vonul.
Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet.
Rejtély, mi volt a célja a Fidesznek az Áder János által visszadobott kamarai törvény módosításával, de az is rejtély, mi volt vele a köztársasági elnök baja. A törvény kedvezményezettje, Zászlós Tibor már az Ángyán-féle jelentésben is feltűnt a „zöldbárók” között, de alelnöki kinevezése nem volna példa nélkül álló.
Miközben az információszabadságról szóló törvény miatt izgul mindenki, a köztársasági elnök által parlamentnek visszaküldött másik törvény tétjéről nincs sehol sem szó. A 444.hu ezért vette a fáradtságot, hogy megértse, miről van szó.
