K-Monitor Adatbázis

Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?

Az eredeti tervek szerint már tavaly májusban el kellett volna készülnie a mezőkövesdi sportszállónak, ám sokadik módosítás után 2018. február 28-ra lehet készen a létesítmény. A közbeszerzési hatóság oldalán elérhető hirdetmények alapján azonban nemcsak a projekt van csúszásban, de egyes közreműködő személyek is, hiszen csak most, 2018 január első napjaiban sikerült feladni azokat a hirdetményeket, melyek tavaly áprilisi változtatásról szólnak.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának első része.

Mégsem 2,3 milliárd forintot, hanem több mint kétszer ennyi közpénzt irányíthat magához ebben az idényben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.

A pénz egy része az amúgy 1,25 milliárdból felújított stadion felújítására megy majd el. Lám-lám, úgy tűnik, hogy olcsó húsnak híg a leve, korábban csak többet kellett volna költeni arra az arénára.

Nagyon úgy tűnik, hogy a közvetlen állami tulajdonban lévő cégek igyekeztek távol tartani magukat a tao-rendszertől, legalábbis annak sport részétől. Ez persze nem meglepő, hiszen támogatásaik nagyon nem fértek volna bele a kormányzat narratívájába, miszerint az államkassza helyett sportszervezeteknek utalt társasági adó nem közpénz.

A Puskás Akadémiának ki kell adni a szerződéseket.

Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Hamarosan kiderülhet, mely cégek öntik a pénzt a miniszterelnök és más politikusok kedvenc sportklubjaiba. A kormány törvénymódosítással korlátozná a nyilvánosságot.