K-Monitor Adatbázis

2017 decemberében a 24.hu arról értesült, hogy a Microsoft Magyarország felmondta az értékesítési-engedélyét az úgynevezett Large Account Resellereinek (LAR, kormányzati beszállítók). Romániában pár évvel ezelőtt botrány tört ki, melynek nyomán több minisztert is börtönbüntetésre ítéltek, mert csúszópénzt fogadtak el azért, hogy a piaci árnál magasabb állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A magyar vizsgálat Papp István 4 éves vezérigazgatóságát érintette. Papp több érintetthez hasonlóan szintén megjárta a forgóajtót: 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe távozott. Egyes értesülések szerint a vizsgálat már akkor elindult, amikor Sagyibó Viktor volt Microsoft Magyarország alkalmazottat kinevezték a Miniszterelnökség miniszteri biztosának, emellett rá bízták a hazai és uniós projektek ellenőrzését és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program felügyelését is. Más értesülések szerint a kitiltási botrány után kezdték el ellenőrizni a Magyarországon is jelen lévő amerikai cégeket korrupciós szempontból.

Bár a magyar vizsgálat eredményeit a multicég nem hozta nyilvánosságra, azt tudjuk, hogy a Humansoft Kft, az Euro One Zrt, és a RacioNet Zrt is a LAR cégek közé tartoztak és konzorcium vezetőkként indultak többek között egy, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által kiírt 20 milliárdos tenderen. Mind a Humansoft Szíjj Lászlón és Fehér Istvánon, mind a RacioNet Fellegi Tamáson keresztül a kormánypártokhoz köthető, de a Széles Gáborhoz is kötődő Euro One-ról is elmondható, hogy (pl. TÁMOP-os pályázatok elnyerésével) 2010 után jelentősen nőttek a közbeszerzésből származó bevételei. A Napi.hu értesülései szerint pont egy NAV-os közbeszerzésen akadtak fent a Microsoft ellenőrei, melyben a RacioNet mellett részt vett Fauszt Zoltán vélelmezett strómanjának egy cége, a Rufusz Computer Zrt. is. Ekkoriban lett a NAV informatikai főosztályvezetője Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy valóban túlárazták-e a termékeket, vagy egyáltalán el sem adtak annyit, amennyit feltüntettek. A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság jelenleg gyorsított eljárásban keres új Microsoft beszállítókat a kormányzati szektorba, lévén a partnerek kizárása óriási felfordulást okozott a Microsoftra épülő közigazgatásban. A Miniszterelnökség úgy reagált: semmilyen korrupciógyanús szoftverbeszerzésről sincs tudomásuk, az ügyet az amerikai cég belügyének tekintik. A Microsoft pontos megállapításait továbbra sem ismerhette meg a közvélemény. (Forrás: a korrupció Fekete Könyve)

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.